Páholyház ügyek Pozsonyban is

Olvasgatom a szlovákia magyar egyesület, a Csemadok vezetőivel készített interjúkat - s mit látok? A pozsonyi szabadkőműves páholyházat a budapestihez hasonlóan visszaigényelték, s ugyanúgy nem kapták vissza...

"... Tudniillik akkor még
nem volt lehetőség arra, hogy a Csemadok székházát a járási hivataltól csak
úgy meg lehessen szerezni. Egyszerűen nem volt ilyen törvény. Az a törvény viszont,
melyet restitúciós törvény néven ismerünk, tehát a különböző tulajdonjogok
visszaszolgáltatása, az még inkább bonyolította a dolgokat, ugyanis a Csemadok
jelenlegi székházának a fele a szabadkőműveseké volt, és nálunk akkor
jelentkezett a 38-ig a házat üzemeltető szabadkőműves páholy svájci székhelyű,
magyarországi fiókkal rendelkező jogutódjuk. Mi ott ebben a kérdésben abszolút
nem léphettünk. Annyit tudtunk csak lépni, hogy a szabadkőműves páhollyal
írtunk egy emlékeztetőt, hogy amennyiben ők visszaszerzik, abban az esetben
a Csemadoknak adják a használati jogot. Saját vagyonba megszerezni egyszerűen
jogilag nem volt esélyünk. Mi ezután sokat jártunk, próbálkoztunk jogászokkal,
de egyszerűen nem volt rá lehetőség. Ez a válasz arra, hogy miért nem szereztük
meg a Csemadok székházát. Az igazság az, hogy azt sem tudom, hogy
most hogyan sikerült megszerezni, tehát hogy lemondott-e a szabadkőműves
páholy a tulajdonjog visszaszerzéséről, vagy nem vonatkozik rá a törvény. Én azt
hiszem, hogy nem vonatkozik rá a törvény, de az akkor még nem volt világos,
mert a tulajdonjogot még a 30-as évek végén veszítették el."

Oral history: Neszméri Sándor (A beszélgetés 1997-ben készült.)

Forrás: http://www.foruminst.sk/publ/oralhistory/1/oralhistory1-neszmerisandor.pdf

Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről

A Szövetség a Közös Célokért központi irodája, valamint pozsonyi irodája a Csemadok országos székházában található, Pozsony város központjában, jó megközelítési lehetõséggel.Ez az épület a mûemlékvédelmi intézet védelme alatt áll. 1906-ban adták át küldetésének, eredetileg a Szabad Kõmûves Páholy építette banki célokra. Központi iroda - Pozsony, Május 1. tér 10-12 Az épületben jól kiépített infrastruktúra mûködik, mikrohullámos internetes lehetõség, 16 ISDN telefon vonal.
Az épület tulajdonosa a Csemadok Országos Tanácsa, melynek elnöke Száraz József, fõtitkára Görföl Jenõ, ügyintézõje Zupkó Tamás.

Elérhetõségeik:
telefon: + 421 2 526 37 974, + 421 2 526 37 975,
fax + 421 2 526 37 976.

AZ OT irodáján kívül az épületben van még a Csemadok Szenci Járás Területi Választmánya (titkár: Fekete Márta, tel/fax: +421 2 536 40 84),
a Csemadok Pozsony Város Válassztmánya (titkár: Jégh Izabella, mobil: + 421 905 707 232),
a Magyar Ifjúsági Közösség irodája (elnök: Zupkó Tamás, telefon: + 421 2 526 37 974, + 421 2 526 37 975 fax: + 421 2 526 37 976),
a Szõttes Kamara Néptáncegyüttes irodája (vezetõ: Reicher Gellért, telefon: +421 2 529 23 026) és az alagsorban lévõ próbaterme.
Albérlõként jelen van a Madách Posonium Kft. Kultúra könyvesboltja (boltvezetõ: Kõszeghy Edit, telefon/fax: +421 2 529 62 065), Bárdos Gyula parlamenti képviselő, valamint Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád Európa Parlamenti képviselők irodája.
A Carissima alapítvány irodája is az épületben székel, az igazgatója Száraz Krisztina, elérhetõsége: + 421 905 838 654. Ez az alapítvány a rákos és súlyos beteg magyar gyermekek számára nyújt szolgáltatást támogatók felkeresésében a gyógyítási költségek hozzájárulásához.
Ugyancsak az épületben van az irodája a Nyitott és Demokratikus Társadalomért Társulásnak (irodavezetõ: Õry Péter, e-mail: tarsom@ds.psg.sk, mobil:+ 421 905/644 651), valamint a tanuló ifjúság számára külföldi munka és tanulási lehetõségeket szervezõ Paloma iroda is (ügyvezetõ: Nyers László, tel/fax: + 421 2 526 35 534, e-mail: agentura@paloma.sk
A székház a pozsonyi magyarok kulturális és közéleti tevékenységének egyik központja. A földszinten található nagyterem különféle kulturális és közéleti rendezvényeknek ad helyet. Ezeket a rendezvényeket a pozsonyi magyar nyugdíjasok, Csemadok tagok, diákok, fõsikolai és egyetemi hallagtók, valamint a pozsonyi magyar közélet neves személyiségei látogatják. A nagyterem a maga 16 x 10 méteres alapterületével jó lehetõségeket biztosít kisebb áru-, termékbemutatók, konferenciák, vállakozói találkozók, kisebb méretû kiállítások és egyéb kulturális kamararendezvények szervezésére. A Pozsonyon kívüli magyar vállakozók és egyéb más magyar szervezetek számára nyújthat ideális körülményeket a fõváros területén, vonzáskörében való partnerek keresésében.

Forrás: http://www.szakc.sk/pozsony.html

CRFF Newsletter 45

Home About News and Events Working Papers Resources Links Frequently Asked Questions Enquiries Newsletter 45 (2009:12 / 2010:1) December 2009 / January 2010 Dear colleagues and friends, We wish all recipients of this newsletter a Happy new year 2010 full of exciting events in our research area. We hope you appreciate that there are many topics to inform about: 1)   First Issue of the JRFF now online! 2)   Third volume of Sheffield publication out! 3)  Conference on American Freemasonry & Fraternalism in Lexington, MA 4)   Public announcement of ICHF 2011 in Alexandria, VA 5)   Swedish freemasonry to celebrate 275 of its introduction to the country  6)   New postdoc at UCLA 7)   New publications 8)   CMRC Call soon out! 9)   Session on Freemasonry and Patriotic Associations at conference in Nicaragua 10) CV of UCLA-postdoc See below for details. Kind regards, Andreas Önnerfors Director CRFF 1) First issue of the Journal for Research into Freemasonry and Fraternalism now officially launched We are proud to inform you that the first issue of the Journal for Research into Freemasonry and Fraternalism now finally is published. The online-version can be accessed on the publisher Equinox homepage http://www.equinoxjournals.com/ojs/index.php/JRFF/issue/current Hard copies will be available within a week or so. For subscriptions to the journal, see http://www.equinoxjournals.com/ojs/index.php/JRFF/about/subscriptions The establishment of an academic journal is a vital step forward in gathering the international academic community devoted to research into freemasonry and related fraternal organisations. We encourage you to submissions to future volumes of the journal and count on your support in this endeavour to bring research in the area to a new level. This concerns especially the review section of the journal where we need qualified information on the apparition of new titles. Dr. Róbert Péter, our review editor, has compiled a database with recently published titles. The following list is not comprehensive and will be continuously updated: http://www.refworks.com/refshare?site=051541216267200000/RWWS2A1326230/JRFF 2) Third volume of our publication series now ready to order The third volume of our internal publication series “Sheffield Lectures on the History of Freemasonry and Fraternalism” is now ready to order. The volume titled Researching British Freemasonry 1717-2017 is co-edited by Dr. Róbert Péter, our British Academy postdoctoral research fellow and Dr. Andreas Önnerfors, Director CRFF and highlights the importance of new approaches towards the history of freemasonry in Britain. It gathers eight lectures presented at various occasions by academic and masonic scholars: Andrew Prescott, John Acaster, John Astbury, John Belton, David Harrison, Bob Cooper, Róbert Péter, Andreas Önnerfors and Susan Snell. The Table of Content is downloadable on our website under “Publications”: http://freemasonry.dept.shef.ac.uk/index.php?lang=0&type=toc&level0=722 Previous volumes: Vol. 1: Freemasonry and Fraternalism in the Middle East Vol. 2: Freemasonry and Fraternalism in Eighteenth Century Russia The price for each volume is £ 15, P&P included. If you want to buy two titles, you can order them for £ 25 and £30 for all three titles. Instructions on how to order online are under the same link. We are also selling out a CD with the digitisation of all editions of William Preston’s famous Illustrations of Masonry for a special price of only £2 each. The CD was one of the early milestone achievements of the Centre for Research into Freemasonry, published already in 2001. 3) Conference at the MONH in Lexington, MA April 9, 2010 The National Heritage Museum will host a symposium, "New Perspectives on American Freemasonry and Fraternalism," on April 9, 2010.  We have set the program and are now taking registrations.  Program information and a registration form can be received from Aimee E. Newell, Ph.D. Director of Collections National Heritage Museum 33 Marrett Road Lexington, MA  02421 anewell@monh.org 781-457-4144 Check out the MONH blog - www.nationalheritagemuseum.typepad.com 4) Public announcement of the 3rd ICHF in Alexandria, VA The third International Conference on the History of Freemasonry will take place in Alexandria, VA 27-29 May 2011. The ICHF public announcement will be available on the following page: http://www.grandlodgescotland.com/index.php?option=com_content&task=view&id=464&Itemid=115 and on the conference website http://www.ichfonline.org/_private/main.htm 5) Swedish freemasonry to celebrate 275 years of its introduction into the country To mark the 275th anniversary of the introduction of freemasonry to Sweden, the Swedish Order of Freemasons will arrange a number of festive events throughout the year. On the name day of reigning king Carl XVI Gustav on Thursday January 28, a book will be handed over to the monarch in which the fundamental contributions of his namesake Duke Charles of Sudermania, later king Charles XIII, to the establishment of Swedish freemasonry will be treated extensively. The volume Hertig Carl och det svenska frimureriet was co-authored by members of the Swedish research lodge Carl Friedrich Eckleff. Director CRFF contributed to it with a chapter on “Masonic diplomacy in London” around 1800. More information on the book: http://www.frimurarorden.se/index2.html More information on Swedish freemasonry: http://www.frimurarorden.se/eng/index.html Duke Charles posing as Grand Master of the IXth Province of the Order 6) New postdoc at UCLA We congratulate the new holder of the postdoctoral grant at UCLA, Dr. María Eugenia Vázquez-Semadeni from the National University of Mexico to her new post as postdoc at the UCLA in the academic year 2010-2011. A detailed CV of Dr. Vázquez-Semadeni is attached to this newsletter and information also to be found under http://www.iih.unam.mx/instituto/posdoctorante/vazquezsemadeni.html 7) New publications a) The second issue of the online periodical REHMLAC (focussing on Latin America and the Caribbean) has now been published on the journal-website: http://rehmlac.com/pags/inicio/inicio.php b) Celine Sala’s PhD-thesis has been published at Champion in Paris in their Eighteenth-century-series: “Les Francs-maçons en terres catalanes entre Lumières et Restauration L’Art Royal de Perpignan à Barcelone (1740-1830)”  N°130, I vol., 648 p., relié 15,5 x23, 5 cm. ISBN 978-2-7453-1857-2. 110€ ttc. c) Juan José Morales book on post-war repression of freemasonry in Spain (originally published in 1992, but out of stock) has now been published online on the website of the Institución Fernando El Católico de la Diputación de Zaragoza: La publicación de la Ley de Represion de la Masonería en la España de postguerra. 8) Call for papers for the 12th CMRC Conference in London A Call for papers for the twelfth CMRC conference in London will be issued shortly. The conference will focus upon various aspects of Anti-masonry and will gather some of the most outstanding scholars in the area. More information will be soon be available on the CMRC website http://www.canonbury.ac.uk/ 9) Panel on freemasonry and patriotic associations at the 10th Central-American Congress of history, Managua, Nicaragua 12-15 July 2010 La Universidad Nacional Autónoma de Nicaragua (UNAN-Managua) convoca al X CONGRESO  CENTROAMERICANO DE HISTORIA Recinto Universitario Rubén Darío “Rubén Darío”, UNAN-Managua, Nicaragua, 12 al  15 de julio de 2010 Mesa Masonería y Sociedades Patrióticas Coordinadores Miguel Guzmán-Stein (Universidad de Costa Rica), correos electrónicos: miguel.guzman@ucr.ac.cr y mgstein@gmail.com Roberto Valdés Valle (Universidad Centroamericana "José Simeón Cañas"), correos electrónicos: rvaldes@buho.uca.edu.sv y robertovaldes@hotmail.com Ricardo Martínez Esquivel (Universidad de Costa Rica), correos electrónicos: shoremricardo@yahoo.es y ricardo.martinezesquivel@ucr.ac.cr Presentación En los años 2007 y 2008 en La Habana, Cuba, fueron realizados los dos primeros Simposios Internacionales de Historia de la Masonería Latinoamericana y Caribeña.  Ambas actividades fueron organizadas por la Cátedra Transdisciplinaria de Estudios Históricos de la Masonería Cubana Vicente Antonio de Castro (CTEHMAC), la Casa de Altos Estudios Don Fernando Ortiz de la Universidad de La Habana, la Oficina del Historiador de la Ciudad de La Habana, la Gran Logia de Cuba de A.L y A.M y el Centro de Estudios Históricos de la Masonería Española (CEHME) de la Universidad de Zaragoza.  Los Simposios fueron realizados, entre el 5 y el 8 de diciembre del 2007 el primero, y entre el 2 y el 6 de diciembre del 2008, el segundo. El debate durante los Simposios fue básico para ampliar en términos comparativos el desarrollo histórico de la masonería en América Latina y el Caribe. Por su parte, los Simposios han servido para construir redes entre los estudiosos de la historia de la masonería en la región.  Entre ambos simposios fueron presentadas 53 investigaciones, con la participación de más de 40 ponentes, entre profesores, investigadores o estudiosos de la historia de la masonería, procedentes de Cuba, México, Costa Rica, El Salvador, Venezuela, Francia, España, Portugal, Gran Bretaña y Estados Unidos. Durante los Simposios fue determinada la creación de un Centro de Estudios Históricos de la Masonería Latinoamericana y Caribeña (CEHMLAC), con sede en La Habana, Cuba.  Los objetivos generales de CEHMLAC están en motivar el desarrollo de estudios históricos sobre la masonería y sociedades patrióticas en América Latina y el Caribe, así como, hacer crecer la red de investigadores, proyectos, programas y centros académicos, dedicados a la temática en la región. Durante el 2008, como consecuencia de la realización de los Simposios, fue organizada la Academia Mexicana de Masonología.  A inicios del 2009 fue organizada REHMLAC, Revista de Estudios Históricos de la Masonería Latinoamericana y Caribeña. Para el X Congreso Centroamericano de Historia, está siendo organizada la “Mesa Masonería y Sociedades Patrióticas”.  Y por último, señalamos, que el III Simposio Internacional de Historia de la Masonería Latinoamericana y Caribeña será realizado en diciembre del 2010, en México D.F.  Objetivos de la Mesa  Los objetivos están enmarcados en el debate sobre:  ·      Independencia centroamericana, Sociedades Patrióticas y Masonería: Logias, sociedades secretas y sociedades patrióticas; conspiraciones, movimientos separatistas y masonería; patriotas y masones; mitos, leyendas e invenciones; realidad histórica y tradiciones. ·      Bibliografía masónica, antimasónica y académica. Características del estudio académico en América Latina y el Caribe. Fuentes y métodos. ·      Estudios historiográficos sobre las Sociedades Patrióticas. Características del estudio académico en América Latina y el Caribe. Fuentes y métodos. ·      Independencia, formación del Estado-Nación, evolución de las identidades e interpretaciones en torno al papel de la Masonería y las Sociedades Patrióticas en estos procesos. ·      Contenidos y proyecciones de los cuerpos masónicos y las Sociedades Patrióticas en la segunda mitad del siglo XVIII y comienzos del siglo XIX. ·      Relaciones internacionales entre los cuerpos masónicos y Sociedades patrióticas de Europa y de América Anglosajona, de América Latina y el Caribe Cada  ponencia tendrá entre 15 y 20 minutos para realizar su exposición, con el fin de desarrollar un espacio de preguntas de 10 minutos. REQUISITOS PARA LA PRESENTACIÓN DE RESÚMENES Y PONENCIAS: Especificaciones -    Se recomienda cumplir con el formato solicitado para facilitar el trabajo de los organizadores. -    Indicar expresamente si aceptan la inclusión de su trabajo en la Web y en la edición en CD y formato libro o revista. -    Tanto los resúmenes como las ponencias serán enviados a los respectivos coordinadores de mesa  con  copia a la coordinación general  del evento. Por favor leer con atención las siguientes orientaciones y respetar lo indicado para no dificultar el trabajo de organización: Fecha definitiva de entrega  de ponencias: 30 de mayo de 2010 Cuotas de Inscripción y Participación. Ponentes: 60 Dólares Asistentes: 30 dólares Estudiantes de licenciatura o equivalente (con carnet): 10 Dólares Se entregarán a todos los inscritos carpetas con Programa y resúmenes de todas las ponencias, así como certificados de asistencia o participación. Informes sobre transportes, alojamiento y otros aspectos relacionados con la organización del congreso, así como los nombres de coordinadores y coordinadoras de mesa serán dados a conocer a inicios del 2010. Auspicios, adhesiones y sugerencias o propuestas  deben dirigirse a la siguiente dirección:     xcongresoca@yahoo.com Con copia  a Luis Alfredo Lobato:  alobato@unan.edu.ni  o alfredolobato@yahoo.es Para más información consulte el sitio: www.unan.edu.ni/fhumanidades/historia Las propuestas, los resúmenes y las ponencias deberán ser enviadas a esta dirección: info@rehmlac.com, el correo del profesor Valdés (robertovaldes@hotmail.com) y el nuestro (shoremricardo@yahoo.es).Plazos y normas de participación en el Congreso: Resumen de las ponencias: Antes del 31 de enero de 2010. Hasta 250 palabras vía página Web del Encuentro: www.unan.edu.ni/fhumanidades/historia o al correo electrónico xcongresoca@yahoo.com Esta dirección electrónica esta protegida contra spam bots. Necesita activar JavaScript para visualizarla  con copia a los coordinadores y coordinadoras de mesa. Con indicación de autor/a: -    Apellido y nombre (con el apellido en mayúscula) -    Grado académico -    Filiación  institucional -    Dirección electrónica -    Dirección postal y teléfono y fax -    Subtemas relevantes -    En formato Word, Times New Roman 12 puntos,  a espacio y medio interlineal. El envío deberá hacerse  por correo electrónico. Texto completo para aparecer en memoria digitalizada: Antes del 30 de  Marzo de 2010. Extensión de la ponencia: 15 Páginas (máximo) a espacio y medio interlineal, incluyendo notas y bibliografía  (Enviar copia por correo electrónico al Coordinador/ra de mesa que se anunciará oportunamente,  con copia al  coordinador general del evento:  alobato@unan.edu.ni Esta dirección electrónica esta protegida contra spam bots. Necesita activar JavaScript para visualizarla , alfredolobato@yahoo.es  Esta dirección electrónica esta protegida contra spam bots. Necesita activar JavaScript para visualizarla y a la dirección electrónica del Congreso: xcongresoca@yahoo.com. Seguimos en contacto. Nuestros más cordiales saludos, Miguel Guzmán-Stein Roberto Valdés Valle Ricardo Martínez Esquivel 10)               CV of Dr. María Eugenia Vázquez-Semadeni Born in Mexico City, Maria Eugenia Vázquez-Semadeni is Fellow in the Institute of Historical Research, at the Universidad Nacional Autónoma de México (UNAM). This Postdoc is supported by the Coordinación de Humanidades. She earned her Ph. D. in History at El Colegio de Michoacán (Mexico). She is specialist in early Mexican Political Culture. She has made important studies on the history of the Freemasonry in Mexico. She is Numerary Member of the Historical Centre for Historical Studies of Spanish Freemasonry, since 2006. Also, she is founding member of the Centre for Historical Studies of the Freemasonry in Latin American and Caribbean. At the moment, she is member of the Editorial Board of Magazzine of History Studies on Freemasonry in Latin American and Caribbean. Selected Publications  Books In press. La formación de una cultura política republicana: el  debate público sobre la masonería, México, 1821-1830 [The formation of a republican political culture: the public debate about masonry, Mexico, 1821-1830], México, IIH UNAM/El Colegio de Michoacán. Refereed articles 1. “La masonería cardenista” [President Cárdenas’ Masonry], Grieta. Estudios y narraciones históricas, 2, mayo-octubre, 2006, pp. 72-87. http://www.publicaciones.cucsh.udg.mx/grieta/grieta02.htm. 2. “Juárez y la masonería” [President Juárez and the Masonry], Metapolítica, 10:46, marzo-abril, 2006, pp. 53-66. 3. “La Gran Legión del Águila Negra. Documentos sobre su fundación, estatutos y objetivos” [The Great Legion of the Black Eagle. Documents on its foundation, statutes and objectives], Relaciones. Estudios de Historia y Sociedad, XVIII:111, verano 2007, pp. 143-166. www.colmich.edu.mx/files/relaciones/111/pdf/documento.pdf 4. “La masonería durante el periodo juarista” [The masonry in the Age of President Juárez], in Israel Arroyo y Conrado Hernández (eds.), Las rupturas de Juárez, Oaxaca, Universidad Autónoma “Benito Juárez” de Oaxaca/Universidad Autónoma Metropolitana, 2007, pp. 287-312. 5. “La masonería mexicana en el debate público, 1808-1830” [The Mexican Masonry in the public debate, 1808-1830], in José Antonio Ferrer Benimeli (ed.), La masonería española en la época de Sagasta, 2 vol., España, Centro de Estudios Históricos de la Masonería Española/Gobierno de Aragón, 2007, Tomo II, pp. 861-882. 6. “Masonería, papeles públicos y cultura política en el primer México independiente, 1821-1828” [Masonry, Public Papers and Political Culture in the early independent Mexico, 1821-1828], Estudios de Historia Moderna y Contemporánea de México, 38, julio-diciembre 2009, pp. 35-83. http://www.iih.unam.mx/publicaciones/revistas/moderna/vols/ehmc38/433.pdf 7. “Las obediencias masónicas del rito de York como centros de acción política, México, 1825-1830 [The masonic obediences of York Rite as centers of political action, Mexico, 1825-1830], Liminar. Estudios sociales y humanísticos, año 7, vol. VII, núm. 2, diciembre. 8. In press. “Criminal seguida a Luis Zuloaga por infiel al rito de York” [The trial against Luis Zuloaga, for infidelity to the York Rite], en José Antonio Ferrer Benimeli (coord..), Actas del XII Symposium Internacional de Historia de la Masonería Española, La masonería española, represión y exilios, CEHME, España. 9. In press. “La imagen pública de la masonería en Nueva España, 1761-1821” [The public image of the Masonry in the New Spain, 1761-1821], Relaciones. Estudios de Historia y Sociedad. 12. In press. “Publicistas masones y secularización. La difusión de los lenguajes republicanos” [Masonic writers and secularization. The spreading of republican languages], in Margarita Menegus (coord.), Memorias del Seminario Permanente El Estado Laico y los Derechos Humanos, México, FFyL/IIJ/Recinto de Homenaje a Benito Juárez. Contact Us FOI Privacy © 2008 The University of Sheffield

--
Dr. Andreas Önnerfors
Director / Senior Lecturer in History
Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism
34, Gell Street
Sheffield S3 7QY
United Kingdom
Telephone: +44 (0)114 222 9893
Fax: +44 (0)114 222 98 94
Email: a.onnerfors@sheffield.ac.uk
Website: www.freemasonry.dept.shef.ac.uk/
NOW ALSO ON FACEBOOK!
Join the group "Research into Freemasonry and Fraternalism"

Érdekes kérdések - egyszerű válaszok

A Sárdobáló blog szabadkőműves interjúja kapcsán felmerült néhány kérdés, s ezekre válaszoltam ott és most itt is.

"Kiugrott szabadkomuvesek nincsenek??"

Vannak "kiugrott" szabadkőművesek.

Ha a Google-ban rákeresünk az "ex-mason" kifejezésre, akkor több ezer oldalt találunk, amelyek többsége keresztény fundamentalista alapokon utasítja el a szabadkőművességet.

pl.: http://www.emfj.org/

Én egy ilyen "tanúságtevőnek" a (kishibás) magyar fordítását ismerem:

http://www.hagiosz.net/?q=kekpaholy

Egy másik ilyen figura szerepel egy csomó Youtube videóban, a

"Jack Harris" freemason

kereséssel megtalálható.

"- A szabadkőművesek alapszabálya engedélyezi-e, hogy fegyveres, rendvédelmi testület tagja, politikai párt, közigazgatás vezető tisztségviselője, sajtóban dolgozók tagok legyenek?"

A szabadkőművesek alapszabályát Alkotmánynak hívják és semmilyen ilyen megkötés nincs benne. Nálunk ugyan a szokásjog alapján tartózkodnak az első vonalbeli politikusok felvételétől, de ez Nyugat-Európában vagy az USA-ban nincs így. Számos USA elnök volt szabadkőműves és pl. az FBI híres-hírhedt vezetője, Edgar Hoover is az volt.

"- Egymással (elvileg) érdekellentétben álló konkuráló cégek, pártok vezetői kerülhetnek egy páholyba?"

Igen, már csak azért is, mert a felvétel előtt nem tudhatja a jelentkező, hogy kikből áll az adott páholy tagsága.

"- Van-e limitálva a tagság száma?"

A szabadkőművesség egészében természetesen nincs limit, egy-egy páholynál az ésszerű és kezelhető létszám a határ. Hagyományosan úgy szokott egy új páholy létrejönni, hogy egy túl nagyra nőtt páholyból páholyalapítási célból kilépők hozzák létre. Hazánkban az 1870-1919 közötti időszakban sok páholy így jött létre. Ma erre nem igazán kerülhet sor az alacsony létszámok miatt.

Lásd: http://szkp5.blogspot.com/


"Mi a kiválasztási procedúra?"

Alapvetően a belépni szándékozónak kell jelentkeznie. A legjobb, ha egy általa ismert szabadkőművesen keresztül. Ezután több hónapos "lekáderezés" folyik, 2-3 szabadkőműves érdeklődik felőle, beszélget vele és véleményezi a páholy részére. Ha ezek a vélemények pozitívak, akkor elbeszélgetnek vele a páholyban úgy, hogy az illetőnek be van kötve a szeme, tehát csak a kérdezők hangját hallja. Majd az ezt követő szavazás eredményétől függően veszik fel, vagy utasítják el a jelentkezőt.

"- Miért lehet elveszíteni a tagságot?"

A szabadkőműves Alkotmány erről részletesen rendelkezik. Egyrészt a bűncselekményért bíróság által elítélteket szinte automatikusan zárják ki, másrészt a szabadkőműves kötelességeiket megszegőket. Ilyen pl. a titkok (a rituálé részletei, a titkos szavak, kézfogások) elárulása, a tagdíj nem fizetése, a páholy nem látogatása.

"Ki dönt erről és hogyan?"

Erről szabadkőműves bíróság dönt, részletesen szabályozott eljárásrend alapján.

Eléggé ritka, én két híres esetről tudok, az egyikben Nagy Töhötömöt, a "Jezsuiták és szabadkőművesek" című nagyszerű könyv íróját zárták ki tagdíj nem fizetés címén, a másikban Móra Ferencet vádolták meg kizárással járó vétséggel, de ő meg tudta védeni magát. Az eset olvasható a blogomban:

http://aprofan.blogspot.com/2007/06/mora-ferenc-fedezese.html


"- Hol húzzák meg az "egyházi" és a magánélet határát?"

A szabadkőművesek a páholyban úgynevezett munkán "dolgoznak" rituális keretek között. Ez nagyon szabályozott. A magánéletük teljesen szabad.

"- Van-e limitálva, hogy egy azon társadalmi-kormányzati szervből hány tag léphet be?"

Nincs. De ilyenre nincs is szükség az erős szűrés miatt. Magyarországon ma legfeljebb 5-600 szabadkőműves lehet a két nagypáholy keretei között levő és a női és vegyes páholyban. És ebben benne vannak az itt élő külföldi szabadkőművesek is. A páholyok listája:

http://profanaprofan.googlepages.com/diagram.htm


"- A társadalmi "megbélyegzéstől" való félelem miért érv? A Mazsihisz vagy az ÖCO sem titkolja el a tagságát..."

Vannak olyan szabadkőművesek, akik nyilvánosságra hozták, hozzák szabadkőművességüket. Akik ezt nem teszik, azok feltehetőleg családjukat szeretnék megvédeni a támadásoktól. Azt hiszem, ez érthető.

"- Ha nyilvánosan senki sem ellenőrzi a társulatot (gondolom azért néhány NBH-s eljárogat ájtatoskodni) a szervezeten belül mi biztosítja a tagság kontrollját a vezetés döntései felett?"

A páholyok és nagypáholyok tisztségeit demokratikus választások útján töltik be, ráadásul bizonyos posztokon kötelező rotációval.


Kapcsolódó blogbejegyzés: http://sardobalo.blog.hu/2010/01/08/szabadkomuves_interju

Kapcsolódó blogbejegyzésem: http://aprofan.blogspot.com/2010/01/bloginterju-humanitas-paholy.html

Bloginterjú a Humanitas páholy vezetőjével

Bloginterjú a Humanitas páholy vezetőjével.

A szarkasztikusan Sárdobáló nevű, minden irányban kritikus blogcsapat először kérdéseket gyűjtött egy szabadkőműves páholy vezetőjével lefolytatandó beszélgetéshez, majd az elkészült interjút stilizálás után leközölte:

Szabadkőműves interjú
2010.01.08. 07:00 Horváth Andor Márton


A Sárdobáló – a jóval korábban beharangozottaknak megfelelően – az egyik nagy szabadkőműves páholy elnökével beszélgetett egy kiadósat. Íme.


– A szabadkőművesség vallás? Miben hisznek a szabadkőművesek?
– Nem vallás, és minden szabadkőművest egyenként kell megkérdezni, hogy miben hisz. Vannak olyan szabadkőműves szervezetek, ahol ezt meg is teszik. A mi páholyunkban – hiszen én csak a mi páholyunk nevében beszélhetek – senki ilyet a másiktól szabadkőműves minőségében nem kérdez. Tehát sem a páholy előtt, sem a páholytagok előtt senki nem hozható olyan helyzetbe, hogy meg kelljen vallania, vagy titkolnia kelljen a világnézetét. Mindenkinek magánügye, hogy miben hisz, és hogy erről kinek mit mond.
– És ha nem vallás, akkor mi a szabadkőművesség célja?
– A szabadkőművesség célja az, hogy olyan jóravaló férfiakat gyűjtsön össze, akik ezek mellett az úgynevezett szabadkőműves eszmék mellett valamilyen szinten elkötelezettek, és ezekért hajlandóak tenni is, … betartani bizonyos szabályokat. Természetesen arról, hogy mik ezek a célok pontosan, és mik ezek a szabályok pontosan, csak bizonyos korlátok között beszélhetek.
– Na de mégis, mi az, ami elmondható ezekből a célokból és szabályokból?
– A szabadkőművesség az én olvasatomban tulajdonképpen a felvilágosodás hagyományainak továbbvitele. Az általános meggyőződés az, hogy a felvilágosodás valamiféle múltbeli dolog, amely átvezette az emberiséget a középkorból a modern korba, és hogy ez egy lezárt folyamat, és erről már csak múlt időben lehet beszélni. De ha elkezdünk beszélni bárhol, akár az interneten a felvilágosodásról, akkor rögtön kiderül, hogy a társadalmunkban van egy jó pár ember, aki szerint a felvilágosodás eszmerendszere nem általánosan elfogadott, sőt, egyátalán nem von maga után pozitív asszociációkat. És bizony, hogyha körbenézünk a világunkban, akkor azt vesszük észre, hogy a szép elvi deklarációk mellett búvópatakként tovább él még az a korábbi, egyenlőtlenségre, alávetettségre, irracionalitásra alapuló társadalmi rend, amely a felvilágosodás előtt jellemezte a világot.
– Azt értem, hogy Európán belül alapvetően a felvilágosodás bekövetkezett, és csak búvópatakként léteznek a régi rend maradványai, de hát vannak más részei is a világnak, például Afrika felvilágosodásával mi a helyzet?
– Igen, ez egy nagy vita, hogy a felvilágosodás értékei egyetemesek–e, vagy pedig csupán a nyugati civilizációnak az értékei. Nagyon érdekes kérdés az, hogy ha jön valaki, aki olyan civilizációból érkezik, ahol ezek az értékek többnyire ismeretlenek, akkor mennyire tud beilleszkedni a mi nyugati típusú világunkba. Ez a kérdés amúgy az interjú keretein túlmutat, de éppen azért, mert a szabadkőművesség egy egyetemes intézmény, nagyon sok olyan szabadkőművessel találkoztam az évtizedes szabadkőműves múltam során, aki olyan országból vagy kultúrából jött, amelyre nem igaz, hogy maximálisan a nyugati mezsgyén járna. És ezeket az embereket is nagyon hasonló gondolatok foglalkoztatták, nagyon hasonló gondolatok vezették el a szabadkőművességhez, mint azokat, akik mondjuk Magyarországon vagy Franciaországban születtek.
– Azt mondtad: férfiakat gyűjt egybe a szabadkőművesség. És mi van a nőkkel?
– Nők is lehetnek szabadkőművesek természetesen, de erre külön rendek léteznek. Ahogy mondtam, én csak a saját páholyom nevében beszélhetek, és ez a páholy egy olyan magyarországi és nemzetközi szabadkőműves szervezetrendszer része, amelyik csak férfiakat fogad soraiba. Ez nem azért van így, mert szerintünk a nők ne lennének egyenrangúak a férfiakkal, ezt senki nem is gondolja így a szabadkőművességen belül. Ez egyszerűen hagyomány, amelynek praktikus okai is vannak.
– Mindig azt mondod, hogy csak a saját páholyodról beszélhetsz. Nincs rálátásod a szabadkőművesség egészére, a többi páholyra?
– Van rálátásom természetesen, de általában egy szervezet nevében az arra jogosultak beszélhetnek csak. Én a saját páholyom jelenéről, múltjáról, elfogadott értékeiről tudok csak nyilatkozni; a nemzetközi szabadkőművességről egészen más szinten lehet csak véleményem. Ez természetesen nem jelent semmiféle elhatárolódást. Az én páholyom az egyik legnagyobb és legrégebbi magyarországi páholy, és integráns része a modern, francia bázisú szabadkőművességnek.
– Ezek szerint bármelyik nagykorú férfi lehet szabadkőműves mondjuk a
ti páholyotokban?
– Legalábbis az, akit a szabadkőművesek méltónak találnak erre.
– Mitől lesz méltó az ember? Ez egy kiváltság? A szabadkőművesek jobbak, mint a többi ember?
– Bizonyos szempontból minden, magára valamit is adó társadalmi szervezet úgy érzi, hogy valamennyire szűri a társadalmat. Egy sakkörbe is azok jöhetnek, akik tudnak és szeretnek sakkozni, és ugyanígy a szabadkőművesek közé is az általános erkölcsi és érettségi kritériumok mellett kizárólag azokat várjuk, akik mentesek a szélsőséges politikai eszméktől, és szeretnének olyan társadalmat látni, amely jobban hasonlít a nyugati típusú társadalmakhoz. Ez persze egyátalán nem jelenti azt, hogy a nemzeti értékek negatívak lennének a mi szemünkben.
– Mit jelent szabadkőművesnek lenni gyakorlati szempontból? Mit csinálnak a szabadkőművesek?
– Tulajdonképpen a szabadkőműves páholyban folyó munka képezi a szabadkőműves titok egyik elemét, de annyit elárulhatok, hogy a szabadkőművesek alapvetően nem a páholyban fejtik ki tevékenységüket, hanem mindenki a saját társadalmi helyén tesz azokért a célokért, melyeket fontosnak tart. Ennek a munkának a páholyban tulajdonképpen az elvi összehangolása folyik.
– Összehangolás?
– Hát, valamilyen szinten. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szabadkőművesek globális összeesküvéseket szőnek, bár nyilvánvalóan a történelem során nagyon sok olyan dolog történt, amire ez ráhúzható lett volna. De nem szeretném megerősíteni azok téveszméit, akik szerint Magyarországon minden rossz azért van, mert a szabadkőművesek összeülnek, elhatározzák a dolgokat, és aztán közgazdászként, jogászként, orvosként tesznek ezekért a dolgokért valamit. Annyi igaz a dolgokból, hogy ezen eszmék mentén éljük az életünket, és nyilvánvaló, hogy az adódó döntéshelyzetekben a társadalmi pozíciónknak megfelelő döntéseinket áthatja az, hogy el kell számolnunk a cselekedeteinkkel a szabadkőműves énünk felé is.
– Beszéltél nyugati típusú civilizációról, nyugati országokhoz való hasonlóságról, elvekről, melyekhez hűnek kell lenni. Melyek ezek az elvek?
– Csak példálódzásképpen a társadalmi egyenjogúság a leglényegesebb, tehát az, hogy a társadalom minden egyes polgára azonos szabályok mellett élhessen. Vagy a vitatottabb értékek közül itt van például a szekularizáció. Nagyon sok probléma származik abból, hogy a szekularizációt csak elvben vitték végbe akár a nyugati társadalmakban is.
– Minden szabadkőműves szervezetnek alapelve a szekularizáció?
– A szabadkőművesség nagyon sokféle. Más szervezetek is különböző ideológiák mentén elágaznak. Én csak a modern francia típusú szabadkőművességről beszélhetek, a GODF és a GOL (nem GLDF?) által vezetett irányzatról.
– Milyen egyébként ennek az irányzatnak a szerepe a világban? Milyenek az erőviszonyok a szervezetek között?
– Mivel ezek diszkrét társaságok – sokan nem szeretik titkosnak nevezni őket –, a pontos taglisták nélkül nehéz felmérni az erőviszonyaikat. Európai, latin–amerikai és afrikai országokban a francia típusú szabadkőművesség elterjedtebb. Azt szoktam mondani, hogy az angol típusú szabadkőművesség ott elterjedtebb, ahol baseballt játszanak, ahol pedig fociznak, ott a latin irányzat erősebb, persze pont Anglia kivételt képez ez alól.
– Mondod, hogy diszkrét ez a társaság. Miért kell titkolózni? Ahogy egy kommentelőnk kérdezte: miért kell titkos társaság, hogy a Biblia igazságát kissé elferdítve bár, de az "emberiségért" dolgozzatok?
– Én nem mondanám, hogy "a Biblia igazságát kissé elferdítve". A Bibliának annyiféle olvasata és értelmezése van, ahány ember, akár keresztény, akár nem keresztény. Én azt gondolom, hogy a nyugati civilizáció alapértékei ezek, és ezeken nem ferdít senki semmit.
– Na de a nyugati civilizációnak vannak keresztény gyökerei is.
– Persze, persze, hogy vannak. A nyugati társadalmaknak erős civilizációs összetevője a zsidó és keresztény kultúra. Nem kizárólagos, de fontos.
– És akkor miért is van szükség a titkolózásra?
– Azért, mert a társadalomban általában a megbélyegzés egy nagyon erős kifejezési forma, és a szabadkőművesség legföljebb elméletben törekedhet arra, hogy az egész társadalmat magában foglalja, hogy egyszer „testvér lészen minden ember”. Ez egy olyan utópia, amit soha nem fogunk elérni. Így azonban mindig lesznek szabadkőművesek és nem–szabadkőművesek. És a szabadkőművesség sokkal hatékonyabban tudja kifejteni a saját tevékenységét akkor, ha nem lehet valakit megbélyegezni a tetteiért azzal, hogy szabadkőműves.
– Gazdagok a szabadkőművesek?
– Vannak köztünk gazdagok és szegények, ahogyan a társadalomban is.
– És van valamilyen speciális etnikai eloszlás a szabadkőművességen belül? Tehát például mennyi cigány van közöttetek?
– Ismerek cigány származású szabadkőművest, ugyanúgy, ahogyan ismerek cigány származású jogászt és újságírót is. Társadalmunkban majdnem mindenki majdnem mindenkiről feltételez valamilyen származást, de mi egyáltalán nem törődünk a származással.
– Magyarországon és a világban mi köthető a szabadkőművesekhez? Milyen múltbeli vagy jelenlegi eredmények vannak?
– Ennek nagyon széles szakirodalma van. Példákat mondhatok: ilyen volt a nyelvújító mozgalom, a Lánchíd, a reformkor számos eleme, szabadkőműves volt a Kiegyezés több szereplője. Nem szeretnék neveket mondani, már csak azért sem, mert oldalakon át tartana a felsorolás.
– Mekkora politikai befolyással rendelkezik a szabadkőművesség?
– Ez országfüggő. Vannak olyan országok, ahol rendkívül naggyal, más országokban pedig nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a szabadkőművességet, és a betiltás határán van. Magyarország a két véglet között valahol félúton van.
– Mi bizonyítja, hogy nem igazak a szabadkőművességgel kapcsolatos összeesküvés–elméletek?
– Semmi sem bizonyítja, de sok mindent nem lehet bizonyítani. Itt nem várhatunk olyan bizonyítékra, mint például, hogy a Föld körbehajózható. Akit felvettek a szabadkőművesek közé, az tudja, hogy nem veszünk részt semmilyen összeesküvésben. Akit pedig nem vettek fel, az vagy elhiszi ezt, vagy nem.
– Egy utolsó kérdés egy kommentelőnktől: "ha a szabadkőművesekről a sok rossz, vagy bármi rossz igaz volna, ön bevallaná nekünk?"
– Nem, legfeljebb nem vállalnám az interjút.


A blog hattagú szerzőgárdájának elvi és gyakorlati  hozzáállását a világhoz az egyikük így fogalmazta meg:

 "Az egyik oldal kritikájának nem előfeltétele a másik oldal ájult tisztelete..."

Néhány cikkük címe:

Snájdig Horthy kapitány

Miért nem vagyok nacionalista?

Miért nem vagyok liberális?

A biciklik polgárjoga

2009 reggel: a magyar diplomácia csődje

Az önbíráskodás dimenziói


Mindenkinek ajánlom a blog olvasását. Nem kötelező egyetérteni, de elgondolkozni feltétlenül.

Kapcsolódó blogbejegyzésem: http://aprofan.blogspot.com/2010/01/erdekes-kerdesek-egyszeru-valaszok.html

A világ urai vagy jótevői?

A világ urai vagy jótevői? - teszi fel a kérdést Nemere István 527. könyvének alcímében.

Témájának ura-e a szerző, vagy a tematika a jótevője a mű publicitásának? - tehetnénk fel a kérdést a könyv elolvasása után. Egy mondatban összefoglalva azt mondhatom, hogy az írás alapvetően jóindulatú, leszámol az összeesküvés-elméletek ostobaságaival, de sajnos számos tárgyi tévedéssel és gyakori bizonytalankodással.

A Szabadkőművesek című könyv Nemere korábbi, 477. műveként megjelent Titkos társaságok Magyarországon egyik fejezetének kibővített változata.

Az alapvetően elfogadható vonalvezetésbe sajnos számos "népmesei" szál is belekerült. A már szinte kötelező templomos lovagok és rózsakeresztesek mellé most bekerültek a szerző kedvencei, az atlantisziak is. Míg a szövegbeli első felbukkanásukkor még csak hipotézisként szerepelnék, később már tényként kezeli közreműködésüket Nemere a szabadkőművesség kialakulásában.

Meglehetősen furcsa az UGLE (United Grand Lodge of England) szerepeltetése az 1600-as években, ráadásul a nagypáholy gyakorta nevet változtat Nemerénél, néhol Grand Lodge of Britain, máskor simán Grand Lodge-ként tűnik fel.

Egy 2009-es Népszabadság cikk nyomán (N. Kósa Judit: Egy derűlátó pillanat) Nemere is beleesik a csapdába, szabadkőművesként kezeli a Good Templar, alkoholellenes szervezetet.

Mindezek megjegyzésével is elképzelhető, hogy nagyobb eredményt hozhat a szabadkőműveséggel kapcsolatos hiedelmek lebontásában  ez a "ponyva" mint akárhány rigorózusan pontos akadémiai értekezés.


Kapcsolódó linkek:

http://szkp2.blogspot.com/2009/10/nemere-istvan-szabadkomuvesek.html

http://www.nol.hu/megmondok/kosaj/20090620-egy_derulato_pillanat

http://szkp2.blogspot.com/2008/04/nemere-istvan-titkos-tarsasagok.html

http://www.nemere.hu/