Beszámoló Arapovics Mária: Szabadkőműves nők című előadásáról

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos személyiségek

Hadik-Barkóczy Ilona

Március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából a Napraforgó egyesület és a Kossuth Klub rendezett egy minikonferenciát. Ezen hangzott el dr. Arapovics Mária előadása "Szabadkőműves nők" címmel.

Az előadó a szűkre szabott időben jól összefogottan ismertette a szabadkőművességgel kapcsolatos alapismereteket és a nők fokozatos bekapcsolódását ebbe a számukra eredetileg tiltott társaságba.

Némi hiányérzetem azért maradt, ezekkel kapcsolatos megjegyzéseimet szeretném most közreadni. (Sajnos nem tudtam a konferencia végét, s így a hozzászólásokat megvárni, tehát lehetséges, hogy az alábbiakról már ott is szó esett.)

Arapovics Mária előadása közvetlenül Nagy Beátáé után következett, s "A nők közéleti szereplése Magyarországon és Európában" szociológia megközelítése után fájón hiányzott a szabadkőművesség elhelyezése a [nem, rassz, osztály] koordinátarendszerben. Így nem esett szó a szabadkőművesség polgári jellegéről, amely még a nyugat-európai fejlődéshez képest lemaradt, s így gyenge polgársággal rendelkező országokban - mint Magyarország - is megmutatkozott, ha másként nem, a szabadkőművességbe belépett arisztokraták és nemesek polgáriasult gondolkozásában.

Kissé túl általános volt az előadó azon megjegyzése, amely szerint a szabadkőművesség nem fogad el dogmákat - ezt a francia irányzat vonatkoztatja magára, adogmatikusnak nevezve saját irányzatát, s ezzel implicite dogmatikusnak tartja az angolszász irányzatot.

Sabina von Steinbach női kőművesmester bemutatása során talán nem emelődött ki eléggé az ő - és több más középkori női kőműves - azon szerepe, amely eo ipso cáfolja azokat az érveket, amelyek szerint azért nem lehetnek a nők szabadkőművesek, mert kőművesek sem voltak.

A korai női szabadkőművesek, mint Elizabeth Aldworth, Maria Deraismes és Hadik-Barkóczy Ilona mellett érdemes lett volna megemlíteni azt a három, 1778-ban szabadkőművessé felavatott magyar nőt, akikről Abafi Lajos számol be "A szabadkőművesség története Magyarországon" című forrásértékű munkájában. A Franciaországban korábban elterjedt, úgynevezett adopciós páholyok említésénél, amelyekben férfiak és nők is részt vehettek, ki kell emelni azt a körülményt, hogy a páholy női vezetői mellett egy-egy férfi szabadkőműves is közreműködött, biztosítva a szabályszerű működést. Azaz csak férfi kontroll alatt vehettek részt a páholyok munkájában a nők.

Mindezt figyelembe véve egy jól sikerült, gondolatébresztő előadást hallhattunk, amelyet jó lenne hozzáférhetővé tenni valahol az Interneten.

---

Kapcsolódó linkek:

http://szkp1.blogspot.hu/2013/03/eloadas-dr-arapovics-maria.html

http://szk.referata.com/wiki/H%C3%A1rom_magyar_szabadk%C5%91m%C5%B1ves_n%C5%91

http://szk.referata.com/wiki/Deraismes,_Maria

http://szk.referata.com/wiki/Hadik-Bark%C3%B3czy_Ilona