A bő háromszáz évvel ezelőtt indult szabadkőműves mozgalom egy
pillanatra sem szűnt meg létezni. Gondolta volna, hogy mind a mai napig
legalább egy tucat páholy működik Magyarországon, amelyekhez összesen
több száz szabadkőműves tartozik? Utánajártunk, hogy igazak-e a
szélsőjobboldal által kreált összeesküvés-elméletek, tartanak-e
orgiákat, és hogy a hangoztatott humanizmus ellenére miért nem engednek
be nőket bizonyos páholyokba.
„Negyvenéves
lehettem, amikor úgy éreztem, hogy amit meg kellett tanulni, azt már
megtanultam, ami pozíciót el lehetett érni, azt elértem, szóval beállt a
világ, azt éreztem, már mindent tudok, már unatkozom” – mondja Dávid
András, akinek egy ismerőse vetette fel a gondolatot: mi lenne, ha
felkeresné a szabadkőműveseket, hogy ezzel valami új irányt vehessen az
élete? Andrásnak akkor még fogalma sem volt arról, hogy mit csinálhat a
huszadik század végén egy szabadkőműves, a mozgalomról csupán a történelem- és irodalomórák alapján volt némi homályos elképzelése. Végül egy kis keresgélés és kérdezősködés után rátalált egy páholyra, és 1989-ben a párizsi Grande Loge (Nagypáholy) magyar nyelven működő Martinovics Páholyában szabadkőművessé avatták.
Később
kilépett a Martinovicsból, és 15 évvel ezelőtt a Jászi Oszkár Páholy
mellett állapodott meg, amelynek három éven keresztül főmestere is volt.
Andrást a páholy nyilvános e-mail címén
keresztül értük el, ő mesélt nekünk a jelenkori mozgalomról, és hogy a
mostani tevékenységük eltér-e bármiben is a felvilágosodás korabelitől.
Persze kíváncsiak voltunk arra is, hogy igazak-e a szabadkőművességgel
kapcsolatos hiedelmek, és vajon az értelmiségi kőművesek alkotják-e a
világ politikai elitjét, mozgatják-e a világgazdaság motorját. Az
alábbiakban ezeket a legendákat próbáljuk meg tisztázni.
“
Nem működünk szektaként, nem tartunk orgiákat sem.
András rögtön az elején leszögezi: az a szóbeszéd
például egyáltalán nem igaz, hogy a beavatási rituálé csuklyás, maszkos,
latin könyvek felett élvező emberek gigantikus orgiája lenne.
Szex helyett viszont többször is kihallgatják az illetőt, mielőtt bekerülne a társaságba.
„Meg
kell, hogy ismerjük a jelentkezőt. Ez nem agymosás, hanem egy kölcsönös
megismerési folyamat, amelynek során rákérdezünk, hogy miért akar
szabadkőműves lenni, és fordítva: ő is nyugodtan kérdezhet tőlünk. Ha
úgy látjuk, hogy a potenciális tag nyitott és jóindulatú, akkor szabad a
pálya. Kizáró ok leginkább csak a szélsőségesség lehet, ideális esetben
viszont jobb- és baloldali beállítottságú emberek is vannak köztünk” –
teszi hozzá.
Az elbeszélgetések után egy
meghatározott rituálé szerint avatják be a jelentkezőt. Ennek
részleteiről nem árul el sok mindent az interjúalanyunk, mondván, hogy a
sok szimbolikus gesztus miatt úgyis érthetetlennek tűnne a szertartás
az olvasó számára. A különböző forrásokból, tanulmányokból azonban arra következtethetünk, hogy valószínűleg gyertyákat és kardot is használnak a ceremóniák során.
|
Forrás: Wikipedia |
Ilyen lehetett egy szabadkőműves szertartás a 18. században.
Minden egy kocsmában kezdődött
A
szabadkőművesség a 17. századi Angliában született, és bár a szó
eredetére többféle magyarázat van, valószínűleg a szabadkőműves
kifejezés (angolul: freemason) azokra a nagy tudású középkori
kőfaragókra utal, akik céhektől függetlenül dolgoztak. A mozgalomnak nem
véletlenül szinonimája az állandóan építkező kőműves: szabad
szellemünket szerintük ugyanúgy folyamatosan fejleszteni kell, ahogy egy épületet tégláról téglára haladva kell felhúzni.
A modern szabadkőművesség kezdetének a páholyok nagypáholyokba rendeződését tekintik: 1717-ben négy londoni szabadkőműves páholy a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban nagypáhollyá (Premier Grand Lodge of England) egyesült, ezzel elkülönítették magukat a többi szabadkőműves egylettől. (Wikipédia)
Innentől kezdve a szabadkőművesség története meglehetősen bonyolulttá válik, mivel a páholyok Európa- és világszerte is több táborra szakadtak, és különböző irányzatokat képviselnek mind a mai napig. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy vannak ortodox és neológ irányzatok.
Az egyik legfontosabb momentum, hogy az 1730-as években az angol mozgalom elérte a kontinenst, és a francia polgárosodó rétegnek nem kellett sok idő, hogy magáévá tegye a pápaság intézményét elvető, szabad gondolkodást hirdető trendet. A francia forradalmat követően egész Európában és Amerikában is elterjedt a mozgalom. Több tekintélyes listát is találunk arról, hogy a világtörténelem során kik tartoztak a szabadkőművesek közé. Voltaire-től kezdve, Oscar Wilde-on, Mozarton és Liszt Ferencen át Rooseveltig, Nagy Frigyesig és Dmitrij Mengyelejevig sok mindenkit elkapott a szellemi szabadság láza.
A szabadkőművesség mindig is a katolikus egyház által üldözött törekvés volt, a pápák az 1700-as évek közepétől egymás után bocsátották ki bulláikat, amelyekben igyekeztek valamilyen módon elhatárolódni a szabadkőművesektől, ördögtől valónak tekintették a mozgalmat. A reformer Ferenc pápa viszont – úgy néz ki – e téren is megengedő lesz. Legalábbis a nagypáholyok ezt várják tőle, mivel megválasztásakor szinte mindegyik üdvözölte az argentin egyházfőt.
A modern szabadkőművesség kezdetének a páholyok nagypáholyokba rendeződését tekintik: 1717-ben négy londoni szabadkőműves páholy a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban nagypáhollyá (Premier Grand Lodge of England) egyesült, ezzel elkülönítették magukat a többi szabadkőműves egylettől. (Wikipédia)
Innentől kezdve a szabadkőművesség története meglehetősen bonyolulttá válik, mivel a páholyok Európa- és világszerte is több táborra szakadtak, és különböző irányzatokat képviselnek mind a mai napig. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy vannak ortodox és neológ irányzatok.
Az egyik legfontosabb momentum, hogy az 1730-as években az angol mozgalom elérte a kontinenst, és a francia polgárosodó rétegnek nem kellett sok idő, hogy magáévá tegye a pápaság intézményét elvető, szabad gondolkodást hirdető trendet. A francia forradalmat követően egész Európában és Amerikában is elterjedt a mozgalom. Több tekintélyes listát is találunk arról, hogy a világtörténelem során kik tartoztak a szabadkőművesek közé. Voltaire-től kezdve, Oscar Wilde-on, Mozarton és Liszt Ferencen át Rooseveltig, Nagy Frigyesig és Dmitrij Mengyelejevig sok mindenkit elkapott a szellemi szabadság láza.
A szabadkőművesség mindig is a katolikus egyház által üldözött törekvés volt, a pápák az 1700-as évek közepétől egymás után bocsátották ki bulláikat, amelyekben igyekeztek valamilyen módon elhatárolódni a szabadkőművesektől, ördögtől valónak tekintették a mozgalmat. A reformer Ferenc pápa viszont – úgy néz ki – e téren is megengedő lesz. Legalábbis a nagypáholyok ezt várják tőle, mivel megválasztásakor szinte mindegyik üdvözölte az argentin egyházfőt.
|
|
Fotó: MTI / Koppán Viktor |
A dégi Festetics-kastély az egyik legnagyobb hazai szabadkőműves gyűjteménynek adott egykoron helyet
Magyarországon időnként bűn volt, időnként pedig megtűrt tevékenységként tartották számon a mozgalmat.
Az első magyarországi szabadkőműves páholyt lengyel emigránsok alapították 1770-ben, de hamarosan létrejött a magyar mozgalom is Pozsonyban. Martinovics Ignác és Kazinczy Ferenc az első szabadkőművesek közé tartozott. 1795-ben aztán betiltották a mozgalmat, amely csak a kiegyezés után éledhetett újjá, a 20. század elején pedig többek között már Kosztolányi, Ady, Wekerle Sándor, Csáth Géza és Apponyi Antal is szabadkőműves volt. A hazai szabadkőművesek egyik legnagyobb könyvtára és központja a – fenti képen látható – dégi Festetics-kastélyban működött, az itteni hatalmas Szabadkőműves Levéltár alapján több kutatómunka is született. A gyűjteménynek 1945-ben veszett nyoma.
Az első magyarországi szabadkőműves páholyt lengyel emigránsok alapították 1770-ben, de hamarosan létrejött a magyar mozgalom is Pozsonyban. Martinovics Ignác és Kazinczy Ferenc az első szabadkőművesek közé tartozott. 1795-ben aztán betiltották a mozgalmat, amely csak a kiegyezés után éledhetett újjá, a 20. század elején pedig többek között már Kosztolányi, Ady, Wekerle Sándor, Csáth Géza és Apponyi Antal is szabadkőműves volt. A hazai szabadkőművesek egyik legnagyobb könyvtára és központja a – fenti képen látható – dégi Festetics-kastélyban működött, az itteni hatalmas Szabadkőműves Levéltár alapján több kutatómunka is született. A gyűjteménynek 1945-ben veszett nyoma.
A gondolkodó középosztály hobbija
A magyarországi kommunizmus alatt polgári csökevénynek tartották a
mozgalmat, 1919-ben be is tiltották, a 60-as évektől kezdve is csak
megtűrt tevékenységként tartották számon, de azért itt nem volt komoly
állami propaganda ellene, mint a Szovjetunióban.
1989-ben
– az egyesülési törvényt kihasználva – már teljesen legálisan
alakulhatott újjá a két legfontosabb nagypáholy: a Szimbolikus, majd a
Magyarországi Nagyoriens. (A hazai szabadkőművesség huszadik századi
története részletesebben a Magyar Narancs egy korábbi cikkében található meg.)
E
két társaság a mai napig létezik, de több ponton is eltér egymástól. A
legfontosabb különbség talán az, hogy míg a szimbolikusok a brit vonalat
követik, tehát az Istenbe vetett hit elvárás a belépéskor (ez lenne az
ortodox irány), addig a hazai Nagyorienshez tartozók a latin (francia)
hagyományt ápolják: itt nem kikötés a vallásosság.
András csak a Jászi Oszkár nagypáholyáról beszélhet: „a Magyarországi Nagyoriens alá jelenleg hét-nyolc kisebb páholy (ebből
egy szegedi és egy pécsi) tartozik.” A tagok inkognitója miatt pontosan
nem lehet megmondani, hogy jelenleg hány szabadkőműves él
Magyarországon, de pár száz emberről van szó. András szavaival: a
„gondolkodó középosztály”, ügyvédek, orvosok, újságírók, egyetemi
tanárok, pedagógusok, művészek kerülnek be a szabadkőművesek közé,
elsősorban a középkorú vagy az idősebb korosztályból.
Kétszáz év alatt nem sok változott
Valaha a szabadkőművesség a progresszív gondolkodás
szinonimája volt, és bár kívülállóként nem látunk bele, hogy a mostani
tagok törekvései mennyire számítanak haladónak, az biztos, hogy a
szabadkőművesek jelenlegi működése, szervezeti felépítése meglehetősen
konzervatív.
Ennek egyik oka, hogy a
szabadkőművesség túlélte a történelem viharait, és az élettartamát
tekintve mára utolért bizonyos egyházakat, például a metodistákat –
jóllehet, az egyházzal való összehasonlításnak általában nem örülnek a
szabadkőművesek.
A mozgalom
elpusztíthatatlansága részben arra vezethető vissza, hogy egyetlen
páholy sem szűnhet meg, csak alvómódba kapcsolhat. Aztán azonnal
felébred, amint hét mesterfokot elért szabadkőműves úgy dönt, hogy újra
működtetni szeretné a páholyt.
|
|
Forrás: reddit.com |
A páholyok felépítése országonként eltérhet. Egy dolog közös bennük, mindegyik páholy hierarchikus
Az egyenlőséget, testvériséget hirdető mozgalom egy jól bevált
hierarchikus rendszerre épül. A szabadkőműves páholyok még mindig
inasokból, legényekből, mesterekből és a főmesterből állnak. András
szerint azonban ez a sajátos felépítés nagyon jól működik már az idők
kezdete óta. A különböző fokozatok és bizonyos szabályok betartása
nélkül ugyanis nem lenne hatékony a munka – így nevezik a szabadkőművesek hivatalos összejöveteleit.
A
munka mindig egy-egy előre kidolgozott téma megvitatását jelenti,
amelyet minden esetben a szabadkőműves rituáléval vezetnek fel.
- „A rítus – nagyjából három-ötféle van – alapjaiban minden páholyban ugyanaz. Nem kell nagy ördöngösségre gondolni: úgy képzelje el, hogy mondjuk meggyújtanak egy gyertyát, majd azt körbejárják kétszer. Ez a ceremónia keretet biztosít, egyfajta iránymutatást jelent ahhoz, hogy aztán miként vitassuk meg a dolgokat. A rítusnak szabályai vannak, csakúgy, mint ahogy a vitának is” – meséli András.
- Az egyik szabály például az, hogy nem lehet beleszólni a másik mondandójába, hivatalosan pedig csak egyszer lehet hozzászólni a vitához. „Ennek a szigornak tradicionális okai vannak, száz évvel ezelőtt még több ezer ember vett részt egy munkán, nagy felfordulás lett volna, ha mindenki többször beleszól a vitába.”
- „Általában előre kidolgozunk egy éves témavonalat, idén a hit és tudás témakörét jártuk körbe, tíz előadás volt ezzel kapcsolatosan. Persze, alkalomadtán a tematikától el is lehet térni. Az éppen aktuális előadó egyébként sosem a hétköznapi szakmájához köthető anyagot ad elő, hanem elmélyül valami teljesen más témában. Olyan 15-20 percig tart a prezentációja, ezt követően vitatja meg az előadását a társaság.”
“
Amikor valakit felvesznek inasnak, ő is egyenlő testvére lesz a többieknek, csak a feladatai szintjén tér el társaitól. Egy évig tanulnia kell, azaz egy évig csendben kell maradnia.
- A frissen beavatott inasoknak nemhogy előadni, még csak hozzászólni sem lehet a vitákhoz a munkák során.
- Egy év eltelte után a szabadkőművesből legény lesz, akinek már jóval több szabadsága van. A legény feladata is a tanulás, és ahogy a feudalizmusban, itt is vándorolnia kell a tanulónak. Csak épp nem műhelyről műhelyre, hanem a páholyok között kell mozognia. Mivel különböző profilú páholyok vannak, a „vándorlás” lehetőséget ad az embernek, hogy eldöntse, a jövőben melyik társasághoz szeretne tartozni. „A Leonardo Páholyban például sok a művész, ott inkább művészeti kérdésekkel foglalkoznak, míg mondjuk a Jászi Oszkárt inkább a társadalmi kérdések érdeklik.”
- Később a legényből mester lesz. Egy páholy csak akkor működik, ha legalább hét mestere van. Mindig van egy már megfelelő tapasztalattal rendelkező főmestere is, akit minden esetben legfeljebb három évre választanak meg.
|
|
Forrás: tortenelemportal.hu |
Kifejezetten tilos vallási és politikai meggyőződésről beszélni
Vannak dolgok, amiket kifejezetten tilos szabadkőművesként megtenni.
Először is nem szabad firtatni a társaságon belül a másik
vallásosságát. „Nem vagyunk istentagadók, csak egyházellenesek. Ennek
ellenére tudom, hogy egyházi ember is van köztünk” – jegyzi meg Dávid
András.
A másik politikai meggyőződése sem lehet
téma, és politizálni sem szabad. „Persze, bizonyos témák, mint most a
menekültkérdés, néha kikerülhetetlenek, de pártpolitikával egyáltalán
nem foglalkozunk. Egyébként politikus is van köztünk, habár nem első
vonalbeli.”
Az aktuális kérdések, ha vita
szintjén nem is, jótékonykodás formájában azért beszivároghatnak a
szabadkőművesek közé. Az adományozás ugyanis kötelességük a páholyoknak,
András szerint mindig ott próbálnak segítséget nyújtani, ahol éppen a
legégetőbb társadalmi szükség van rá.
„Néhány
évvel ezelőtt, a cigánygyilkosságok során egy lány szülők nélkül maradt.
Az ő oktatását finanszíroztuk egy évig, legutóbb meg a Keletinél lévő
tranzitzónába szállíttattunk mobilvécéket.”
Az
adományok feladója egyik esetben sem a szabadkőműves páholy volt, itt is
igyekeztek titokban tartani kilétüket, és civilként adták át a
támogatásokat.
Nem az örök élet titkát őrzik
Ha valaki elárulja a szabadkőműves titkot, annak ott kell hagynia
páholyát. Bár szeretnénk az ellenkezőjét hinni, de Dávid András állítása
szerint sajnos a titok nem a bölcsek köve, még csak nem is a
világuralom megkaparintásának terve. Kizárással jár azonban, ha valaki
elárulja a rituálék szabályait, vagy ha lebuktatja a másikat. „Magadról
elmondhatod, hogy szabadkőműves vagy, de a másik nevét nem árulhatod
el.”
|
|
Forrás: Wikipedia |
A Nap és a Hold fontos szabadkőműves szimbólumok
Minek kell titkolózni a 21. században?
Dávid András azt mondja, hogy Magyarországon sok szabadkőműves félti
az állását, ezért nem szeretik nyilvánosságra hozni a másik életüket.
„Az egyetemi tanárok, újságírók nem szívesen fedik fel, hogy
szabadkőművesek. Gondoljon csak bele, egy olyan lapnál, amelyet mondjuk
az egyház vagy a jelenlegi kormány támogat, elég okot adhat a kirúgásra,
ha az egyházellenes kőművesek közé tartozol.”
Valószínűleg
sok más munkahelyen sem néznék jó szemmel, ha kiderülne az egyik
kollégáról, hogy mindenféle rítusokkal, a nyilvánosságra nem tartozó
vitákkal üti el az időt esténként. Az eddig felsorolt szabályok
mégiscsak azt a képet erősíthetik, mintha egy szektáról lenne szó.
Ráadásul, ha valami titkos, az mindig gyanús is. A szabadkőművesek bonyolult
szimbólumrendszert használnak (a kalapács például a folyamatos szellemi
és lelki építkezést fejezi ki, míg a körző a körre, amely meg a világ
tökéletességére, a világegyetemre utal), ami így még homályosabbá teszi
tevékenységüket egy kívülálló számára. Dávid András szerint a rítusok
szimbolikáját egy beavatatlan teljesen értelmetlennek tartaná, sok
belépő is idegenkedik attól, hogy a rituálékban részt vegyen.
“
Az újonnan érkezőket hosszú időn keresztül tanítjuk a szimbólumok használatára. Elkezdjük az alapoknál, és arra építjük fel a gondolkodásunkat. Amit felépítettünk, az voltaképpen sosincs befejezve, magyarán mindig minden változhat, nyitottnak kell maradni.
Bár a társaságok „titkosak”, a szabadkőműveseket valójában könnyű megtalálni, a magyarországi Nagyoriensnek még honlapja, páholyainak pedig külön gyűjtőoldala is van. Az Angliai Egyesült Nagypáholynak az
épülete látogatható, rendezvényekre ki is bérelhető, sőt kifejezettem
reklámozzák is magukat. Bár a magyar páholyok között nem divat a
toborzás, néha ők is tartanak nyílt napokat.
„Évente
két-három alkalommal tartunk nyitott munkát a szélesebb közönség
számára, de általában marhára nem érdekli az embereket. Ez egyébként
lehet, hogy a mi hibánk, rosszul reklámozzuk a nyílt napot, vagy csak
rossz a témaválasztásunk.”
Nőkkel együtt nem olyan hatékony a munka
Ha eddig azt gondoltuk, hogy a szabadkőművesség csupán egy jól
konzerválódott mozgalom, amelyben a szigorú hierarchia is csak a
hatékony működést szolgálja, akkor ezt most bíráljuk felül. Egy esetben
biztosan nem pusztán hagyományőrzésről, hanem egyenesen maradiságról van
szó. A legtöbb páholynak ugyanis nincsenek női tagjai (kivételek azért
akadnak: ilyen a Tolerancia és Testvériség nevű budapesti székhelyű vegyes páholy, sőt vannak kifejezetten csak női páholyok is).
Dávid
András szerint, ha a jövőben reformokat vezetnének be a Magyar
Nagyoriens szabadkőművesei, akkor az egyik mindenképpen a koedukáció
lenne. „Bár a brit irányzat nem, de a legtöbb külföldi országban a latin
irányzat már felvesz a tagjai közé nőket, és a magyar egyesületeknek is
követniük kellene a példát” – mondja.
„Jóban vagyunk a női szervezetekkel is, de valahogy a
legtöbb férfi még mindig azt gondolja, hogy amint egy nő is ott van a
munkák során, egyszerűen megváltozik a férfiak magatartása, egyesek
harsányabbak, mások halkabbak lesznek a vitákban. Ugyanakkor én azt
gondolom, hogy csak a nőkön keresztül tudunk megújulni. A nők egyszerűen
rámenősebbek és nyitottabbak. A férfiak viszont sokszor azt hiszik,
hogy minden úgy van, ahogy azt ők elképzelik.”
|
|
Forrás: Wikipedia |
A szabadkőművesség
legfontosabb jelképe a kőműves derékszög (szögmérő) szárait keresztező
körző. Az így keletkezett négyszög közepén általában egy G betű is van,
amely a nagy geométerre, a világegyetem építőjére utal. A Világegyetem
Nagy Építőmestere a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet jelenti,
ugyanakkor a latin irányzat követői általában nem használják az
építőmester kifejezést.
„Trianonról is a szabadkőművesek tehetnek”
Elsősorban a szélsőjobboldali retorikában fordul elő viszonylag
gyakran az összeesküvés-elmélet, amely szerint a szabadkőművesek a maguk
képére formálják a világot, globális gazdasági uralomra törnek. Az
olyan portálokon, mint az Alfahír vagy a Kurucinfó, a
szabadkőműves ugyanolyan szitokszó, mint a cionizmus vagy a zsidó.
Szeretik például azt hangoztatni, hogy Trianon is azért történhetett
meg, mert a békeszerződést megfogalmazó győztes hatalmak a nemzetközi
szabadkőműves közösség legbefolyásosabb emberei voltak. Dávid András
szerint azonban „csak azt felejtik el Trianon megemlítésénél, hogy a
magyar fél részéről is kivétel nélkül mindenki szabadkőműves volt”.
Ezzel együtt van némi alapja a a konspirációs elméletnek. „Működik a testvériség nemzetközi szinten is, a szabadkőművesek kapcsolatban vannak más országok szervezeteivel is.” A
hazai páholyok jelentőségét és legitimációját például az adja, hogy a
francia vagy a brit nagypáholyok elismerik az itthoni egyesületeket.
Ennek megfelelően jó kapcsolatot ápolnak a központi szerepet betöltő
páholyokkal, '56-ban is ezeknek köszönhetően maradhatott fenn
emigrációban a magyar szabadkőművesség. „De az osztrákokkal is jó
kapcsolatot ápolunk, és létrehoztunk egy közép-kelet-európai
együttműködést is, mert ugyan Európában élünk, de a régiónknak saját
problémái vannak, amelyeket időnként együtt kell megvitatnunk.”
“
A szabadkőművesek a franciákon meg a belgákon keresztül bejutottak az Európai Parlamentbe is
– büszkélkedik Dávid András.
|
|
Fotó: iStockphoto / Agromov |
Mivel az EP-ben minden egyesület regisztráltathatja magát, így a páholyok – amelyek Magyarországon is egyesületként működnek – is bejegyeztették magukat. Az Európai Parlamentben minden évben tartanak egy napot az egyesületek, egyházak számára, amikor meghallgatják őket. A szabadkőművesek közül 20-25 fő szokta ilyenkor képviseltetni magát.
Forrás: http://vs.hu/magazin/osszes/a-szabadkomuvesek-mar-az-europai-parlamentben-vannak-1004#!s2
Bejegyzések
