Szabadkőművesség a Napútban

Nem tudom, hogy a Napút szerkesztői az idei 8. szám Szabadkőművesség blokkját milyen módon hozták össze - felkérték a szerzőket a Kazinczy-év kapcsán, vagy a meglevő írásokat gereblyézték össze - mindenesetre érdekes egybeesések és ellentmondások találhatóak az írásokban.

Szigeti Csaba "A Kazinczy-net régen és manapság" című cikkében is előkerül Angelo Soliman, a tudós bécsi szerecsen - az, aki a rákövetkező Péterfy Gergely: Kazinczy és Soliman (Egy fejezet a PhD értekezésből) írásnak főhőse.

Igazán elolvashatta volna Szigeti ezt a tanulmányt. Akkor nem írta volna azt egy - jóindulatú, de naív - mondatában, hogy 'Európába került egy afrikai származású, fekete bőrű "szerecseny", aki belépett a szabadkőművességbe, majd erre arra látogatott, mígnem megtelepedett Bécsben. ' Csupán hat oldalnyira ettől megtalálhatta volna Péterfy reális beszámolóját Angelo Soliman Bécsbe kerüléséről. Ugyanis nem magától "került" Európába, hanem eladták és megvásárolták, Lobkowitz herceg pedig az ajándékba kapott rabszolgát kísérleti alanyként taníttatta - arra volt kíváncsi, hogy egy néger képes-e nyelveket és tudományos ismereteket magas szinten elsajátítani. Tehát Angelo Soliman nem "megtelepedett" Bécsben, hanem ide hozták és itt szolgálta gazdáját. Az már egy másik kérdés, hogy ragyogó szellemének hála híressé vált, mint "tudós szerecseny"; s szerencséjének köszönhetően pedig - fáraó játékon nyert vagyonából - megválthatta magát.

A blokk talán legjobb műve Benedek Szabolcs: Mítoszok a szabadkőművesség körül című írása, amelyben cáfolja a Rosslyn kápolna szabadkőművességének legendáját, az USA - alapítóinak, elnökeinek, városterveinek stb. - szabadkőművességéről szóló hiedelmeket oszlatja el, illetve a Trianoni békének a szabadkőművesek által a magyarok megnyomorítására kitervelt voltát kérdőjelezi meg. A dégi kastély disztermének és a budatétényi pincekápolna szabadkőművességét is joggal vitatja.

A Rosslynnal kapcsolatos érvek (melyek a "The Rosslyn Hoax?" c. könyvből származnak) között az egyiket viszont nem tartom elég fajsúlyosnak - a régi skót szabadkőművesség két fokúságával érvel az állítólagos Inas, Legény és Mester oszlop szabadkőművessége ellen. Viszont a Rosslyn legendát terjesztők nem mindegyike szerepelteti érvei között a Legény oszlopot - ezek a vélemények már elfogadhatók a szabadkőműves kutatók számára?

Kapcsolódó cikkek:

http://szkp4.blogspot.com/2009/11/szigeti-csaba-kazinczy-net-regen-es.html 


http://szkp4.blogspot.com/2009/11/peterfy-gergely-kazinczy-es-soliman.html

http://szkp4.blogspot.com/2009/11/mate-j-gyorgy-halal-szeretete.html

http://szkp4.blogspot.com/2009/11/benedek-szabolcs-mitoszok.html