A Romániai Nemzeti Nagypáholy (MLNR) Rendkívüli Konventje

A Romániai Nemzeti Nagypáholy (Marea Lojă Naţională din România - MLNR) rendkívüli konventet tartott szabadkőműves évszámozás szerint 6011. november 4-én.

A konventen a nagypáholyhoz tartozó 367 páholyból 793 küldött vett részt. (12 páholy nem működik, 37 páholy nem képviseltette magát.)

Fontosabb beszédek:

Radu Bălănescu nagymester örömét fejezte ki, hogy a rendnek sikerült továbblépnie a belső viszályokon, és továbbra is azon munkálkodik a szabadkőművesség, hogy a jó emberekből még jobbakat csináljon, hisz ez a szabadkőművesség célja. Megemlítette, hogy az elkövetkezőkben két nagy esemény tanúja és szervezője lesz a Romániai Nemzeti Nagypáholy. Először is ennek a hónapnak a végén a MLNR küldöttsége részt vesz egy az EU Parlamentje, az EU Tanácsa és a EU Bizottsága által szervezet tanácskozáson amelyen részt vesz Jose Manuel Barosso, Jerzy Buzek és Herman Van Rumpuy.

Eugen Ovidiu Chirovici volt nagymester a második eseményre hívta fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy 2014-ben a Reguláris Nagypáholyok Nemzetközi Tanácsának konferenciáját a MLNR szervezi meg Bukarestben.

Constantin Iancu, az MLNR alapító nagymestere kitért arra, hogy 130 éve alakult meg Romániában az Ősi és Elfogadott Skót Rítus első Legfelsőbb Tanácsa. Utalva a MLNR jövőbeni Etikai Kódexére fájlalta, hogy a rend romániai soraiba beférkőzött a profán attitűd, és egyre jobban háttérbe szorul az igazi szabadkőműves eszme.

Határozatok:

Az MLNR meghirdette a Szabadkőműves Ösztöndíj programját, aminek a keretében havi 250 € ban részesül 15 egyetemi hallgató (3-3 ösztöndíj öt tudomány-területen). (8 ellenszavazattal elfogadva.)

Elfogadták az MLNR díjainak és kitüntetéseink szabályzatát, ugyanis eddig csak a Nagymester akaratán múlott, hogy ki és mikor kaphatja meg. (Ellenszavazat nélkül elfogadva.)

Elfogadták az MLNR Etikai Kódexét. (62 szavazat ellenében.)

Elfogadták az MLNR Alkotmányához fűzött összes (14 db.) módosító javaslatot.

Elfogadták az MLNR jövő évi költségvetését. (16 ellenszavazattal.)

Elfogadták az egységes beavatási díjakat. (177 ellenszavazattal.)

---

Kapcsolódó linkek:

http://web.archive.org/web/20120905193537/http://www.mlnr.ro/comunicate-de-presa

http://www.ziaristionline.ro/2011/11/04/zvacnirile-masoneriei-raport-intern-despre-ilegalitatile-din-mlnr-in-prag-de-convent-national-exclusiv-ziaristi-online/

Híres szabadkőművesek bélyegeken - tévedésekkel

A Bélyegvilág portálon illusztrált cikk jelent meg híres szabadkőművesekről. Sajnos az összeállításba hibák csúsztak. Nézzük meg először a bélyegeket:

---

Híres szabadkőművesek a Bélyegvilágban

Kategória: Bélyegeken innen és túl

Neil Armstrong űrhajós - Apolló 11

Louis Armstrong jazz zenész

Salvador Allende chilei miniszterelnök

Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja

Honoré de Balzac, író

Ludwig von Beethoven, zeneszerző

Hector Berlioz zaeneszerző

Ingmar Bergman, filmrendező

Simon Bolivar, Dél-amerikai szabadságharcos, Bolívia névadója

Winston Churchill, brit miniszterelnök

Charles Darwin, természettudós

Walt Disney, filmrendező, médiavállalkozó

Alexandre Dumas, író

Thomas Alva Edison, feltaláló, gyáros

Albert Einstein, fizikus

Henry Ford, autógyáros

Benjamin Franklin, amerikai államférfi, tudós

Alexander Fleming, a penicilin feltalálója

Harry Houdini, illuzionista

Oliver Hardy, amerikai komikus

Rudyard Kipling, a Dzsungel könyve és más világsikerek írója

Abraham Lincoln, az USA XVI. elnöke

Charles Lindbergh, aki először átrepülte az Atlanti-óceánt

Mark Twain, amerikai író

Horatio Nelson admirális, a Trafalgar-i győző

Niccoló Paganini, hegedűvirtuóz

Louis Pasteur, francia kémikus, bakteriológus

Alekszandr Puskin, orosz költő,író

Ronald Reagan, az USA 32. elnöke

---

Ebben a képes listában számos hiba van, az itt felsoroltak közül sokan nem szabadkőművesek:

Neil Armstrong nem szabadkőműves, feltehetőleg Edwin "Buzz" Aldrinnal tévesztették össze, aki valóban szabadkőműves és akiről emléklapok jelentek meg (bélyeggel) azzal a szöveggel, hogy ő volt az első szabadkőműves a Holdon. Egyébként több kevésbé ismert amerikai űrhajós is szabadkőműves volt, de speciel Armstrong nem.

Louis Armstrong sem szabadkőműves. Róla azért terjedhetett el ez a hír, mert tagja volt a jótékonysági Knights of Pythias (Püthia lovagjai) páholynak.

Honoré de Balzac édesapja volt szabadkőműves, ő maga nem. Illetve van még egy Louis Charles Balzac nevű szabadkőműves építész is, akivel összekeverhették.

Berlioz szabadkőművességére is csak az utalhat, hogy egyesek szerint a szabadkőműves Mozart reinkarnációja...

Ingmar Bergman ugyan zseniálisan rendezte meg Mozart szabadkőműves operáját, a Varázsfuvolát, de ettől még nem vált szabadkőművessé.

Darwin sem volt szabadkőműves, valószínűleg nagyapja, Erasmus Darwin szabadkőművességét testálják rá.

Disney ugyan a szabadkőművességhez kapcsolódó  fiú szervezet, a DeMolay International tagja volt, de szabadkőműves nem.

Alexandre Dumasról feltehetőleg Joseph Balsamoval (Cagliostro) foglalkozó regénye alapján terjedhetett el nem létező szabadkőművességének híre, ill. létezik egy amerikai fekete szabadkőműves is hasonló néven (Alexander Dumas).

Edison szabadkőművességét csak az bizonyítja, hogy semmi adat nincs rá - nyilván azért, mert annyira titkos.

Einstein sem volt szabadkőműves, valószínűleg egy Izzy Einstein nevű amerikai szabadkőművessel tévesztik össze.

Habár számos zenész (pl. az itt nem szereplő Mozart, Liszt Sibelius) szabadkőműves volt, Paganini nem.

Pasteur sem volt szabadkőműves, habár Fleming az volt...

Sok amerikai elnök szabadkőműves volt (Washington, a két Roosevelt, Johnson, stb.), de Ronald Reagan nem. Egyes szabadkőműves társaságok megtisztelték különböző díszoklevelekkel, de ezzel együtt sem léphette volna át bármelyik páholy küszöbét.

---

Kapcsolódó linkek:

http://belyegvilag.net/archives/3748

http://www.masonicinfo.com/famousnon.htm

http://www.phoenixmasonry.org/masonicmuseum/americas_astronauts_fdcs.htm

http://www.phoenixmasonry.org/masonicmuseum/images/EdwinBuzzAldrinAstronautFDC2.jpg

http://freemasonry.bcy.ca/biography/armstrong_l/armstrong_l.html

http://www.disclose.tv/forum/freemasonry-and-reincarnation-t21388.html

http://aprofan.blogspot.com/2009/02/szabadkomuves-volt-e-darwin.html

http://www.lodge76.wanadoo.co.uk/famous_scottish_freemasons.htm

http://freemasonry.bcy.ca/textfiles/famous.html

http://www.phoenixmasonry.org/10,000_famous_freemasons/Volume_1_A_to_D.htm

http://www.masonicinfo.com/famousnon.htm

Beszámoló Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség című könyvének bemutatójáról

Nem vettem részt az eseményen, de az alábbi beszámoló pontos képet ad róla:

---

Papcsák nevével reklámozták a szalonzsidózást

• Megjelent: 2011.11.04. 12:10|
• Frissült: 2011.11.04. 12:39

Egy az összeesküvőkről, szabadkőművesekről és az ő nemzetrontó, keresztényellenes harcukról szóló történelmi szakkönyv bemutatójának reklámarca volt Papcsák Ferenc zuglói fideszes polgármester. Illetve csak lett volna. Videó.

Az ugye alaptézis, hogy van a világon egy csoport, akik nélkül bizonyára minden másképp alakulna, akik előre lefektetett tervek alapján szeretnék átvenni felettünk az irányítást, vagy már éppen át is vették, csak nem úgy és nem annyira, ezért még van esély szembeszállni. Hasonló gondolatok hatják át Raffay Ernő történész legújabb Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen című kötetét is, melyben a balkáni háborúkönjelölt fegyverkereskedője, a magyar határrevízió harcos apostola a szabadkőművesség nemzetre rontó és keresztényellenes természetét boncolgatja tárgyilagosan és levéltári forrásokra támaszkodva. És nem is mindegyikük volt zsidó.
Papcsák végül csak nevet adott, arcot nem
Bár Raffay tanár úr előadásai önmagukban is tanulságosak, nyálelválasztásunk igazán akkor indult be, amikor az eseményt reklámozó virtuális szóróanyagon megláttuk Papcsák Ferenc ex-elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, jelenkori zuglói polgármester nevét is. Mert az, hogy egy volt politikai államtitkár történész a szabadkőműves nemzetrontó, kereszténység felszámoló láthatatlan hadosztályokról ír könyvet, még rendben volna (ugye?), de az már mégiscsak megbirizgálja az ember képzeletét, hogy mit is kell kezdenie ezzel egy nem is oly’ régen még viszonylag magas kormányzati pozíciót betöltő kormánypárti politikusnak.
Erre azonban sajnos nem derült fény, Papcsák Ferenc ugyanis az éjszakába nyúló költségvetési vita gyönyöreire cserélte a Raffay tanár úr szabadkőművelési alapvetéseit. Bár tulajdonképpen ez lett volna a cikk apropója is, de hiába futottunk lukra, ha már ott voltunk, beszámolunk. Papcsák Ferenc helyett ugyan érkezett egy alpolgármester könyvméltatni, de mivel ő a könyvet nem igazán ismerte, mi meg őt, így talán menjünk is tovább.
Marxista konjunktúra
Raffay Ernő a könyv bemutatóját tárgyilagosan azzal kezdte, hogy a mai tudományos életben részt vállaló történészeket felosztotta marxista-leninista, liberális és konzervatív szereplőkre. Az elsőket ugye nem kell magyarázni, a liberálisok meg azok a marxista-leninisták, akik 1990 tavaszán arra ébredtek, hogy ők liberálisok, a konzervatívok viszont csak konzervatívok, akik egyébként is olyan kevesen vannak jelen az egyetemi életben, hogy a mérési hibahatárt is alulról lökdösik – Raffay szerint. Hozzátette, az első két csoportból kikerülők karmai között vergődő Magyar Tudományos Akadémiát is elérhetnék „a mostani nagy változások” és talán nem ártana ezzel kapcsolatban írni az elnök úrnak.
A Dunánál
A történész láthatóan számtalan, a témában elérhető és elérhetetlen forrást áttanulmányozott, a könyv elkészítéséhez, a szabadkőműves páholyok jegyzőkönyveitől kezdve azok taglistáin keresztül egészen egyes páholytagok önéletrajzáig, legalábbis többször idézett ezekből. Így derült ki például, hogy az „istentelen Ady Endre, aki egyébként gyönyörű istenes verseket írt” a hírhedten keresztényellenes Martinovics-páholy tagja volt a tízes években. Raffay miután leistentelenezte Ady Endrét, tett még egy kísérletet A Dunánál című József Attila vers zárósorának felidézésére, de ez egy „mikor fogunk már mi összefogni magyarok és nem magyarok” summázásban kifulladt („s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés” – a szerk.). Hozzátette, hogy ez a világon a legnagyobb ostobaság, hiszen a szomszédos országok épp a vérünket akarták ebben az időszakban (tegyük hozzá, hogy az 1936-os keltezésű vers idején azért már egészen más nemzetközi légkör vette körül Magyarországot, mint Trianon idején).
Bár a zsidóság egészét Raffay egyszer sem nevezte meg felelősként a szabadkőműves mozgalmak tevékenységéért, de azért kiemelte, hogy ezeknek a páholyoknak a tízes évek elején már 70 százaléka izraelita volt és egy-két eleresztett galíciánerezés is belefért. A kiegyensúlyozottság kedvéért hozzátette, hogy ezeknek a tagoknak a túlnyomórésze nem hívő izraelita volt, mindössze ehhez a kisebbséghez tartozó ateista. A könyvet lapozgatva mégis szemet szúr, hogy szinte minden második fejezet címében szerepel a zsidóság.
A magyar szabadkőművesség lényege Raffay előadása szerint nem is a történelmi Magyarország feldarabolása volt (még ha ezt végül az ő számlájukra is írta), hanem a hatalomátvétel és egy szabadkőműves parlament létrehozása szabadkőműves kormánnyal és egy szófogadó, ateista néptömeggel. Ennek eléréséhez, át kell venniük az irányítást a döntéshozatal, az oktatás és a kultúra felett is, államosítani kell az iskolákat és eltörölni a hittan oktatást. Nem kérdés, hogy az iskolák és az oktatás feletti befolyás ebben a korszakban különösen fontos volt a mindenkori hatalom számára. Raffay azonban egyes páholyok tevékenysége, vagy „tervei” alapján az egész szabadkőműves mozgalmat azonos platformon kezelte előadásában. Vázolta továbbá, hogy a francia és a német szabadkőművességgel ellentétben, amely támogatta hazája célkitűzéseit, a magyar szabadkőművesség saját nemzetére, illetve saját országára ront rá.
Kevés a kőműves munka
Kiderült ugyanakkor, hogy mindezen világuralmista tervek mellett a szabadkőműveseknek jutott még ideje az Országos Mentőszolgálat elődjének létrehozására, kórházak alapítására és leányanyák megsegítésére szolgáló alapítvány működtetésére is. Ezeket az eredményeket a történész is méltatta, bár rögtön hozzátette, hogy a leányanyák puszta léte is a féktelen liberalizmust igazoló tényanyag.
A szabadkőművesek történelmének és jelenének témája kétségtelenül mostohagyermeke a történelemkutatásnak és ritkán jut el olyan szakaszba, hogy egy tényleg összeszedett, tényanyagra támaszkodó tudományos munka készüljön belőle. Még szomorúbb, ha ez úgy történik meg, hogy mondanivalója semmivel sem több (kevesebb) bármelyik szélsőjobboldali (vagy szélsőbaloldali) összeesküvés-elméleten alapuló féligazságokkal operáló leleplező műnél.

• Szerző: B.Á.
• Forrás: FN24

---

Forrás: http://fn.hir24.hu/itthon/2011/11/04/papcsak-nevevel-reklamoztak-a-szalonzsidozast/

Szabadkőműves titkosírás megfejtése

Megfejtették a szabadkőművesek titkos kódját?

A számítógépes nyelvészet segítségével fejtették meg a titkosírással írt 18. századi Copiale Cipher néven ismert kéziratot, aminek első része egy titkos társaság beavatási szertartását írja le.

nyest.hu | 2011. október 27.

A titkosírással írt kéziratok igen népszerűek voltak a középkortól kezdve, de már korábban is. Ezek közül fejtették még svéd és amerikai kutatók a Copiale Cipher néven ismert 18. századi 105 oldalas kéziratot.
A titkos kódok megfejtése általában bonyolult feladat. Ez esetben nagyban segítette a kutatók munkáját, hogy helyesen tippelték meg a kézirat eredeti nyelvét, ami a német. A kézirat ugyanis a volt NDK egyik akadémiai archívumából került elő, és 75 ezer karaktere a latin betűkön kívül sok ismeretlen szimbólumot is tartalmaz.

A titkosírás megfejtéséhez a kutatók a Google fordítója által is alkalmazott statisztika alapú megközelítést használták. A Copiale Cipher egyik érdekessége az volt, hogy folyamatos szöveg volt, nem voltak szünetek a szavak között. Eredetileg azt feltételezték, hogy a latin betűk kódolják a valódi szöveget, ám később kiderül, hogy éppen fordítva volt. Az ékezet nélküli latin betűk csak a szóelválasztást jeleznek az egyébként bonyolult helyettesítő titkosításban.
A kódtörés végül a modern számítástechnikai fordítói alkalmazásokból ismert módszerek segítségével lett sikeres. A teljes szöveg eredeti német változata és az angol fordítása is ingyenesen elérhető.

Két oldal a 105-ből... (nagyítható)

A titkos társaságok egyik svéd szakértője szerint a szöveg végé felé az emberi jogokról szóló egyik korai politikai értekezést is tartalmazza. Egyesek egyenesen a szabadkőművesek egy beavatási szertartásának leírását vélik felfedezni a szövegben.
A még megfejtésre váró feltételezhetően titkosírással írt szövegek közül a leghíresebb a Voynich-kódex – amiről korábban már mi is írtunk. A 240 oldalas kódex dekódolásával már több évszázada sikertelenül kísérleteznek, egyesek már azt feltételezik, hogy csak egy jól kidolgozott értelem nélküli szövegről van szó. A Copiale Cipher megfejtését vezető Kevin Knight is megvizsgálta a Voynich-kódexet. Azt ugyan még nem sikerült bizonyítania, hogy valóban egy titkosított írás rejti el előlünk a kódex jelentését, de számítógépes nyelvészet szerint a jelek eloszlása nagyon hasonlít az emberi nyelvek szerkezetére jellemző eloszlásokra.

Forrás

The New York Times: How Revolutionary Tools Cracked a 1700s Code

Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/megfejtettek-a-szabadkomuvesek-titkos-kodjat

Amerikai–német–svéd–magyar siker

A Copiale Cipher megfejtése

Nemrég járta be a világot a hír, hogy sikerült megfejteni egy titkosírással írt szabadkőműves iratot, a Copiale Ciphert. A megfejtésben részt vevő három kutató közül egyik magyar: Megyesi Beáta az Uppsalai Egyetem Nyelvészeti és bölcsészeti tanszékének vezetője. Vele beszélgetett a nyest.

nyest.hu | 2011. november 10.

| |  

nyest: Hogyan figyeltek fel a Copiale Cipherre? Mi keltette fel benne az érdeklődésüket?
Megyesi Beáta: A kollégám, Christiane Schaefer kapta a kézirat másolatát Berlinből. Ő filológus, rég kihalt nyelvek emlékeivel, például tokhár nyelvemlékekkel foglalkozik. Évekig próbálkozott a Copiale Cipher megfejtéssel, de nem járt sikerrel. Januárban Uppsalában előadást tartott Kevin Knight. Az ő kutatási területe elsősorban az automatikus fordítás és a kriptológia, azaz a titkosírások megfejtésének tudománya: korábban a Voynich-kézirattal foglalkozott, illetve olyan algoritmusokon dolgozik, melyek mind a titkosírások megfejtésében, mind az automatikus fordításban használatosak. Én számítógépes nyelvész vagyok. Szerettük volna kipróbálni a szamítógépes nyelvészetben használt új eszközöket, és megnézni, hogy ezek segítségével meg lehet-e fejteni a kódot. Februárban elküldtem Kevinnek a kéziratot, és áprilisban meg is volt a kulcs. Ezután a tulajdonos a rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti kötetet, így magát a könyvet is elemeztük.

Megyesi Beáta és Kevin Knight a Copialéval (Forrás: Yolanda Gil)

nyest: Miből állt ez a vizsgálat?
MB: Szerettük volna kideríteni, mely korból származik a szöveg. Mivel a könyvben a feltételezhető tulajdonos neve mellett az 1866-os évszám szerepelt, feltételeztük, hogy a könyv ebből a korból származik. Azonban Per Cullhed, aki az Uppsalai Egyetem könyvtárának, a Carolina Redivivának a szakértője, a borító, a papír és a tinta vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kötet valamikor az 1760 és 1780 között készülhetett. Amikor  a fordítás elkészült, Andreas Önnerfors kultúrtörténész, a Lundi Egyetem munkatársa is megvizsgálta. Ő a szöveg tartalma alapján arra jutott, hogy az 1740-es, 1750-es évekből származhat.
A cikk a hirdetés után folytatódik

Hirdetés

Hirdetés vége

nyest: Tulajdonképpen miről szól a szöveg?
MB: A könyv három részből áll. Az első rész az okulistákról (többek között szemészettel foglalkozó titkos társaság) és szertartásaikról, a második rész az 1700-as évek szabadkőműveseiről és rítusaikról szól. A harmadik rész pedig a skót szabadkőművesekről szól. Ez a szöveg sok újdonságot tartalmaz a történészek számára: kiderül például belőle, hogy a skót szabadkőművesek sokkal radikálisabbak voltak, mint azt korábban gondolták – sokat beszélnek például a természetes jogok védelméről.
Jelen pillanatban egyébként dolgozunk a szöveg publikálásán.

A Copiale Cipher borítója (Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)

nyest: Hogyan sikerült megfejteni a kéziratot?
MB: Az ötlet tulajdonképpen egyszerű, és nem is új, már az arabok is használták a 8.-9. században. Minden nyelvre jellemző, hogy milyen betűkombinációk vannak benne, és hogy ezek milyen gyakoriságúak. A megfejtés során azt kell vizsgálni, hogy a titkosírásos szövegben milyen jelek kombinációja hasonlít az írott szöveg betűkombinációjainak gyakoriságára.
Ehhez persze először azt kellett kitalálni, milyen nyelvű a kódolt szöveg. Kevin Knight lefuttatott egy automatikus ellenőrzést 80 nyelvre. A teszt eredményei alapján kevéssé tűnt valószínűnek, hogy a szöveg német nyelvű, de más nyelvekre sem kaptunk biztatóbb eredményeket. Ugyanakkor a könyv elején szerepelt egy név: Philipp. Ez a szó a német helyesírásnak felelt meg. A könyv is Németországban került elő, ezért azt feltételeztük, hogy a könyv nyelve német.

Vízjel a Copiale Cipher papírján. A jobb felső sarokban kódolatlan a felirat. (Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)

nyest: Mi volt ennek a korai kudarcnak az oka?
MB: Az egyik legnagyobb nehézség az volt, hogy a szöveg 18. századi német nyelven íródott, míg nekünk csak a mai németről voltak gyakorisági mintáink.
Zsákutca volt az is, hogy először azt feltételeztük, hogy az ékezet nélküli latin betűk hordozzák az információt, mivel ezek megoszlása is hasonlított egy természetes nyelv betűinek eloszlására. Aztán Kevinnek eszébe jutott, hogy mi van, ha éppen az ékezetes és más különös jeleknek van igazán jelentőségük. Ezt számítógéppel tesztelte, és az ötlet bevált. Kiderült, hogy az ékezet nélküli latin betűk egyszerűen a szóközöket jelölik.

Megyesi Beáta

nyest: Az Önök által használt módszer mennyire hasznosítható más szövegek megfejtésében? Mik a módszer korlátai?
MB: A Copiale Cipher összesen 90 szimbólumot tartalmaz, 16 oldalra volt szükség ahhoz, hogy ezek kulcsát megtaláljuk. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jártunk volna, ha csak egy oldal állt volna rendelkezésünkre. Természetesen az általunk használt eszközöket más esetekben is használni lehet, de semmi nem garantálja, hogy sikerül is megfejteni az adott szöveget.
nyest: Tervezik, hogy más rejtjelezett szövegek megfejtésével is próbálkoznak?
MB: Kevin dolgozott a Voynich-kéziraton és más szövegeken is, de Christiane-nek és nekem pillanatnyilag más irányú elfoglaltságaink vannak. Ennek ellenére remélem, hogy tovább tudjuk folytatni az együttműködést, és sikerül megfejtenünk más kódolt szövegeket is.
nyest: Jelenleg milyen más projekteken dolgozik?
MB: Én pillanatnyilag párhuzamos mondattani korpuszokon dolgozom. Ezekben ugyanazok a szövegek különböző nyelveken szerepelnek, és mondattanilag elemezve vannak, így könnyen összevethető, hogy melyik nyelv milyen szerkezeteinek milyen szerkezetek felelnek meg a másik nyelvben. Behatóbban foglalkoztam már a svéddel és a törökkel, most a modern perzsán, a farszin dolgozom. Egy doktoranduszommal régi, 1400 és 1800 között keletkezett svéd szövegek automatikus elemzésével is foglalkozunk. Emellett vezetem a Nyelvészeti és bölcsészeti tanszéket, mely szintén rengeteg elfoglaltsággal jár.
nyest: Mondana pár szót a tanszékükről?
MB: A tanszéken több mint 20 nyelvet oktatunk, köztük főként nyugat-ázsiaiakat: arabot, modern és klasszikus hébert, iráni nyelveket, mint a perzsa, a kurd vagy a beludzs, törököt és üzbéget, szanszkritot és hindit, de európai kasszikus nyelveket, így ógörögöt és latint is. A nyelvek mellett általános és számítógépes nyelvészetet is oktatunk. Személy szerint évi 2-3 korpusznyelvészeti kurzust tartok, és van két doktoranduszhallgatóm is.
nyest: Hogy került Uppsalába?
MB: Budapesten nőttem fel, 19 évesen mentem ki Svédországba. A Stockholmi Egyetemen 2000-ben diplomáztam nyelvészet és számítógépes nyelvészet szakon, doktori fokozatot 2002-ben szereztem a Királyi Műszaki Egyetemen. Jelenleg is Stockholmban élek, de Uppsalában dolgozom.
nyest: Munkájához további sok sikert kívánunk!

További olvasnivalók

The Copiale Cipher (a projekt honlapja)
The Copiale Cipher (A Számítógépes Nyelvészeti Társaság – ACL – konferenciáján elhangzott előadás szövege, illusztrációkkal)
A Copiale Cipher szövege németül és angolul

Forr http://www.nyest.hu/hirek/a-copiale-cipher-megfejtese

Zsidó származású szabadkőművesek listája a Wikipédián

Érdekes dolgot vettem észre a Wikipédián, miközben a Nyolcak avantgard festőcsoport szabadkőműves tagjairól, Kernstok Károlyról és Orbán Dezsőről kerestem információkat a szabadkőműves wikim bővítése során.

Az Orbán Dezső szócikk alján a következő kategorizálás látható:

Kategóriák: Magyar festők | Zsidó származású magyarok | Emigráns magyarok | Győriek | Zsidó származású képzőművészek | Zsidó származású szabadkőművesek

Megnézem a címsort - de nem, nem a Metapédián vagyok.

Megdörgölöm a szememet, de a helyzet nem változik. Megnézem a Wikipédia kategórialistáját, s azt tapasztalom, hogy mintegy 60 "Zsidó származású"val kezdődő kategória van.

Ok, nyilván a származás manapság nagyon fontos. Ellenőrzésképpen megnézem Petőfi Sándort, mert akkor ugye a szócikk alatt ott kellene lenni a "Szlovák származású magyarok", a "Szlovák számazású költők", "Szlovák származású forradalmárok" kategóriának. De nincs ott.

Nyilván régen készült a Petőfi szócikk, s ugyan oda még nem tették be ezeket a kategóriákat, de majd az összes kategória listájában megtalálom ezeket. Ott sincs ilyesmi.

Hát akkor most mi van itt???

---

A Wikipédia lépett, ha most nézünk rá a linkre, a következőket találjuk:

Az oldal korábban törölve lett. A lap törlési és átnevezési naplója alább olvasható.

• 2013. november 25., 00:05 Joeyline (vitalap | szerkesztései) törölte a következő lapot: Kategória:Zsidó származású szabadkőművesek (a lefolytatott törlési megbeszélés eredményeképpen)

---

Kapcsolódó linkek:

http://szk.referata.com/wiki/

http://szk.referata.com/wiki/Kernstok_K%C3%A1roly

http://szk.referata.com/wiki/Orb%C3%A1n_Dezs%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Dezs%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Zsid%C3%B3_sz%C3%A1rmaz%C3%A1s%C3%BA_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek

Újabb felsőoktatási kurzus a szabadkőművességgel kapcsolatosan

Nem túl régen bemutattam azokat a hazai felsőoktatási kurzusokat, amelyeket teljes egészükben a szabadkőművességnek szenteltek. Most szeptemberben egy újabbat találtam. amelyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán lehet szabadon választható tárgyként felvenni:

---

SZABADKŐMŰVESSÉG
és
EGYHÁZI BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabadkőművesség egy nagyon széles téma, amely körül számtalan vélemény és olvasat alakult ki a különféle legendákon és misztifikációkon keresztül.
Ezen kurzus célja bemutatni:
Az Egyház dokumentumait és előírásait a szabadkőművességgel szemben. Ezen tények alapján nyilvánvalóvá tenni az Egyház által elfogadott törvényhozás mértékét, az 1917-es Kódexben. Tanulmányozni a II. Vatikáni Zsinat után rögzített irányvonalat, melynek következtében az ekkléziológia fokozatosan fejlődött. Ezen fejlődés meghatározta az Egyház Tanítóhivatalának álláspontját a szabadkőművességgel kapcsolatban.
Ezenkívül, bemutatni, amint az új normatíva összhangban van az Egyház életének és tevékenységének jelen történelmi eseményével.
Bevezetés.
I. Ki a keresztény – katolikus keresztény?
1. Előzetes megjegyzések a Codex Iuris Canonici VI. és VII. könyvéhez.
II. A szabadkőművesség természete és célja az egyházi dokumentumokban 1738 –tol 1917-ig.
1. Szabadkőművesség, történelem és tartalom. Egy térkép …
2. Az Egyház és a szabadkőművesség: történeti-jogi áttekintése a Tanítóhivatal megnyilatkozásainak az 1917-es Codex Juris Canonici kihirdetése előtt.
2.1. Pápai Tanítóhivatal megnyilatkozásainak tartalma XII: Kelemen pápától XIII. Leó pápáig.
2.2. Szabadkőműves tanok összeegyeztethetetlensége a katolikus hittel.
2.3. Szabadkőműves titok és eskü.
2.4. Az Egyház elleni mesterkedés.
2.5. Kettős tagság.
III. Kánoni norma felülvizsgálata a szabadkőművesség vonatkozásában.
1. II. Vatikáni Zsinat.
2. Párbeszéd a katolikus Egyház és a szabadkőművesség között (1968-1983).
2.1. Német Püspöki Konferencia nyilatkozata a katolikusok tagságát illetően a szabadkőművességben (Würzburg, 1980. április 28).
2.2. Összeférhetetlenség okai.
IV. 1983-as Codex kánonjogi előírásai azon társulásokkal szemben, melyek az Egyház ellen mesterkednek.
1. 1981. október 20-29. között tartott Pápai Komisszió Plenáris Kongregációjának ülésén a Kodex felülvizsgálata.
2. Nyilatkozat a szabadkőművességről Quaesitum est (1983. november 26).
3. „Qui nomen dat” az Egyház ellen mesterkedő társulások (CIC 1374).
4. Katolikus Hit és a szabadkőművesség közötti összeegyeztethetetlenség.

Dr. Hardi Mózes
Óramegbeszélés: szeptember 15. csütörtök 13:00.

---

Forrás: http://www.sapientia.hu/hu/system/files/Szabadkomuvesseg_es_Egyhazi_bunteto_rendelkezesek.pdf

Kapcsolódó linkek:

http://www.sapientia.hu/hir/hirdetesek/szabadon-valaszthato-tanegysegek-frissitett

http://aprofan.blogspot.com/2011/04/szabadkomuvesseggel-kapcsolatos.html

Szabadkőműves múzeum Rosenauban, Alsó-Ausztriában

Egresi János informatív, "Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás" című weblapján találtam a következő, a Schloss Rosenau szabadkőműves múzeumról szóló írást:

---

Szabadkömûves (Freimaurermuseum) Múzeum
Kategória	Múzeum
Cím	Rosenau
GPS koordináta	Lat.:48.601062 ; Lng.:15.063518
Régió	Közép-Ausztria
Megye	Niederösterreich
Internet	http://www.schlosshotel.rosenau.at/d/default.asp?id=84714&tt=ROSENAU_R15
e-mail	schloss.rosenau@wvnet.at
Telefon	+ 43 (0) 2822/58221-1
Megjegyzés
Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2011-09-05 - Látogatás dátuma: - Utolsó módosítás: 2011-09-05
Kép album megtekintése

1975-ben megnyitják az osztrák szabadkõmûves múzeumot.
A kastély, amely közel 40 éve Alsó-Ausztria tartomány tulajdonában van, jelentõsen hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez a régióban. 1999-tõl Mrs. Margit Zulehner sikeres bérlõje a kastélyszállónak, arra törekszik, hogy megõrizze a rábízott hagyatékot a jövõnek.

Schloss Rosenau nem csak múzeum, hanem tele van élénk élettel.
A Kastélyszálló a történelmi környezet és a festõi táj is ideális helyszínt kínál a pihentetõ nyaralásra, sikeres szemináriumokhoz, elegáns partikhoz, esküvõkhöz és ünnepségekhez. Modern melegség és vendégszeretet várja a Vendégeket.

Szálláshelyet keresgéltünk Alsó-Ausztriában, közel a Cseh Köztársaság határához, azzal a céllal, hogy kiindulóhely legyen egy tervezett cseh kastélyok megismerési útazáshoz. Így akadtunk rá erre a kastélyhotelre, szép kastély épület, benne étterem és egy múzeum is van. Nagyjából körbenéztük, majd részletesen megismerjük, ha legközelebb arra járunk. A színvonalhoz képest nem is túl dráda, de sajnos a min pénztárcánkhoz drága, így keresgéltünk tovább és találtunk is egy panziót a közelben.

Részletes megismerésére is sort kerítünk, ha a közelben talált szálláshelyre utazunk, ekkor tudok belsõ képekekel is bemutatni.

Kastély története:
A kastély Rosenau (hivatalosan "Rosenau Castle") a településen lévõ ingatlanon áll, egy impozáns épület. A kastély 1593-ban épült , báró Wolf Dietrich a Greiss megbízásából. Körülbelül ugyanebben az idõben (1600 körül) alakult ki a kastély alapja, a gazdasági épületek, az istállók, pajták és a tulajdonos családjának otthona, a nagy magtár, továbbá, a kastély pincéje, egy sörfõzde, amely ma már nem létezik. Egy kicsit késõbb, 1700 körül, a "Bandlhaus" stílusú átalakításon ment keresztül (holland mûvészeti hatások).
A 18. század elsõ felében (1736-1747) új tulajdonosa Christopher Leopold Graf Schallenberg. Õ bõvíteni a gazdaságot és a kastélynak barokk jelleget ad. Õ alapította az egyházat, építette a paplakot, az iskolát, a harangtornyot és egy ellátási házat (kórház) az idõs, fogyatékkal élõ mezõgazdasági dolgozók részére.
Az épületek formája egy jól megtervezett és kellemes egységet hozott létre. Különösen feltûnõ ez az egy történet felépítése, az egységes sárga vakolat a pillérek, hasonló alakú kémények a kelet-nyugati tengelyen, egy fedél alatt, és a homlokzatok azonos bontású kialakítása.
A birtok felszámolása után1964-ben Alsó-Ausztriai Tartomány tulajdonába kerül. Az új tulajdonos megint eredeti hûségben újjáépítette, hogy a régi dicsõségében ragyogva szolgálja új életét.

A mai napig, a kastély tulajdonosa az állam. 1974-ben megnyitását követõen a felújított kastélyban szálloda és étterem kerül üzemeltetésre. 1975-ben megnyitják az osztrák szabadkõmûves múzeumot.

Külsõ hivatkozások:

• Saját képek (a képekre kattintva nagy méretben is megtekinthetõk)
• Szabadkömûves Múzeum saját WEB lapja
• Kastélyhotel bemutatása

---

Forrás: http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2177&kId=2177