Rádióbeszélgetés a szabadkőművességről

Rádióbeszélgetés a szabadkőművességről

2008. január 22-én, kedden, 22:25-23:00 órakor (kb) Kossuth Rádió: Esti beszélgetés – tudományról műsorában Magyar szabadkőművesség és a társadalom kapcsolatáról Pók Attila és Dávid András beszélgettek a szerkesztő Várkonyi Benedekkel.

A Várkonyi Benedek vezette beszélgetés nagyon jól sikerült, informatív, de egyben figyelemfelkeltő is volt, bár messze elkerülte a szenzációhajhász elemeket. Az elején mintha szerepcsere történt volna - a nagyorienses Dávid András beszélt a szabadkőművesség filantróp jellegéről, a szimbolikus Pók Attila pedig a progresszív vonatkozásokról.

Ennek a klasszikus megfogalmazásnak - hogy a szabadkőművesség filozófikus, filantropikus és progresszív intézmény - nagyon örültem, különösen, hogy a Symbolikus Nagypáholy egyik prominens személyisége mondja. Ugyanis nekem volt egy vitám egy fiatal szabadkőművessel, aki határozottan cáfolta a szabadkőművesség progresszivitását. Bizonyára nem olvasta a saját érvényes alkotmányát, mert abban ez még előkelő helyen szerepel. (Lásd a Galilei páholy weblapját: http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html).

Szintén élveztem a gyakran elhangzó frázis - a szabadkőművességbe minden társadalmi csoportból bárki bekerülhet - lufijának gyors kipukkasztását és a tagság valóságos szociológia összetételének világos elemzését Pók Attila által.

A szabadkőművesség társadalmi szerepvállalásaira nagyon érdekes Franciaországi példákat hozott fel Dávid András, amelyekben a hagyományos pártkereteken átnyúlva születtek szabadkőműves segítséggel jó megoldások.

Mindenkinek csak ajánlani tudom e beszélgetés meghallgatását, amire egyelőre még van lehetőség a következő linkekre kattintva:

http://real1.radio.hu:8080/ramgen/kossuth/2008/01/22/2008-01-22-k22.rm?start=0:25:07.0

http://real1.radio.hu/kossuth/MP3/2-Ked/Ked-K22.mp3

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=75475884&t=9027376]

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=75475884&t=9027376]

Van-e kapcsolat a szabadkőművesség és az eszperantó között?

Van-e kapcsolat a szabadkőművesség és az eszperantó között?


1. Több helyütt a híres szabadkőművesek között feltüntetik Zamenhof nevét is.

Pl.:

http://files.meetup.com/294043/Massoneria.doc

Mások viszont cáfolják:

http://freemasonry.bcy.ca/biography/zamenhof_l/zamenhof_l.html

"Although his name appears on the occasional list of famous freemasons, the National Grand Lodge of Poland has no record of his initiation and there is no documentation to suggest that he was ever a member."

Tehát bár neve fel-feltűnik a híres szabadkőművesek listáján, Lengyelország Nemzeti Nagypáholyának feljegyzéseiben nincs adat a felvételéről és semmi olyan dokumentum nincs, amely szerint valaha is tag lett volna.

Zamenhoffal (és Henry Dunanttal és Baden-Powellel) kapcsolatosan egy eszperantó nyelvű cikk így fogalmaz:

"Pro apartaj kvalitoj ne iniciitaj homoj kiel Henri Dunant, fondinto de la Ruĝa Kruco, Baden Powell kreinto de skoltismo, Zamenhof, aŭtoro de Esperanto, oni kelkfoje nomas: framasono sen antaŭtuko."

Én ugyan nem tudok eszparantóul, de ez csak azt jelentheti, hogy "kötény nélküli szabadkőművesek" voltak. Azaz szabadkőműves vélemény szerint felavatatlanul is szabadkőműves eszméket érvényesítettek tevékenységükben.

https://web.archive.org/web/20081122001911/http://www.aleph.com.br/kce/historio-04-z-framasono.htm

Számos szabadkőműves eszperantista - vagy fordítva - számos eszperantista szabadkőműves. Ilyen pl. Theodor Tobler, a Toblerone gyártója.

https://freemasonscommunity.life/not-a-cult-the-freemasons-want-you-unless-you-happen-to-be-a-woman/

Brazíliában egy páholyt Zamenhofról neveztek el:

http://web.mit.edu/dryfoo/Masonry/RQ4C/rq4c_04Q1.html

Szabadkőműves szervezetek használták az eszperantót munkanyelvként, ilyen pl.: UNIVERSALA FRAMASONA LIGO, valamint Párizsban alapítottak egy eszperantó nyelvű páholyt.

https://web.archive.org/web/20050216143607/http://dancing.org/tsmr/.books/mackey/LMAP~1/Lmac-01.htm

http://www.themasonictrowel.com/books/lexicon_of_freemasonry_by_Albert_Mackey/files/UMAP1/Umac-02.htm
Magyarországon Berényi Zsuzsa vallja és terjeszti azt a nézetet, hogy Zamenhof szabadkőműves volt - ebben talán téved - valamint, hogy az emberiség békéjéhez vezető út a közös nyelv lehet, s hogy ez az eszparantisták és a szabadkőművesek közös tézise. Arról is beszámolt cikkeiben és előadásaiban, hogy a nemzetközi eszperantista kongresszusokon szabadkőműves összejöveteleket is rendeznek rendszeresen.

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=75343442&t=9027376]

Visszhang - Sáry Gyula: Szabadkőművesség, avagy a királyi művészet című könyvének bemutatójáról

http://szkp1.blogspot.com/2005/03/sary-gyula-szabadkomuvesseg.html

Sáry doktor könyvének bemutatásáról két beszámolót is találtam, az egyik a Városi Könyvtár weblapján, a másik az Új Tapolcai újságban jelent meg.

"2005. március 21. 17 óra

Szabadkõmûvesség avagy a királyi mûvészet – könyvbemutató

A könyvtár március 21-én elsõ emeleti nagytermében adott helyet annak a rendezvénynek, amelynek keretében Dr. Sáry Gyula új könyve került bemutatásra. A könyv a Szabadkõmûvesség avagy a királyi mûvészet címet viseli.

A könyv témáját, alaphangulatát idézze egy rövid részlet az elõszóból:

„A királyi mûvészet már régtõl fogva a szabadkõmûvesség szinonimája. Ennek történeti háttere, hogy James Anderson anglikán lelkész (Alerden 1660 – London 1739) abban a mûvében, amely Õsi kötelmek címen a szabadkõmívesség morális szabályzatává lett, többször nevezi királyi mûvészetnek a szabadkõmívesség gyakorlását. Azonban találhatni rá egyéb, még régebbi utalásokat, amikor a szabadkõmívesség gyökereit kutatjuk. A nagy templomépítõ szervezetek egyik legõsibbje a Salamon által összehozott templomépítõ „királyi” szakemberek csoportja, amelynek története az Ószövetségbõl ismert és gyakran hivatkozott alap.”

A szerzõnek a kötet bemutatásában Kertész Károly nyugalmazott könyvtárigazgató volt segítségére.

Az estnek a téma iránt érdeklõdõ résztvevõi élvezetes elõadást részesei lehettek."

http://www.vktapolca.hu/rendezveny.htm

"Március 21-én a Városi Könyvtárban érdekes beszélgetésre került sor egy nem túl nagy számú, ám annál érdeklõdõbb értelmiségi közönség körében.

Az apropót Dr. Sáry Gyula új könyvének megjelenése adta, melynek címe Szabadkõmûvesség, avagy a királyi mûvészet. A világ korábbi történéseiben oly fontos szerepet játszó, de a beavatatlanok számára titokzatosnak tûnõ közösségek eredetérõl, misztériumairól, céljaikról, munkásságukról a szerzõ most fellebbentette a fátylat.

A gördülékeny stílusban írt könyv óriási mûvelõdéstörténeti ismeretanyagot felhasználva szisztematikusan vezeti be olvasóját a téma rejtelmesnek látszó részleteibe. Nem könnyû, de igencsak elgondolkoztató és a szellemet megdolgoztató
olvasmány.

Talán legérdekesebbek a személyes vonatkozásokat is felidézõ fejezetek. A beszélgetés vége felé a szerzõ és hallgatósága között élénk vita alakult ki a szabadkõmûvesség jelenérõl és nem kevésbé talányos jövõjérõl.

roy

Dr. Sáry Gyula arról is szólt, hogy egy német szabadkõmûves páholy aktív tagja

Fotó: N. Horváth"



http://www.tapolca.net/tujsag/download/tapujs2005marcius.pdf

Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok

Habent sua fata libelli - azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa.

S nem csak a könyveknek, a könyvcímeknek is.

Gondolta-e vajon Sumonyi Zoltán, hogy amikor a magyar szabadkőművességről szóló könyvének címet keresett, milyen leküzdhetetlen nehézségeket okoz ezzel egyes olvasóknak és könyvterjesztőknek?

"A 250 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi c. drámámat arról, hogy kiélezett történelmi- politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar szabadkőműves regény. Némi változtatással innen kölcsönöztem ennek a `regényes` történetnek a címét, hiszen több mint kétszáz évvel később valamit újra föl kell fedeznünk, azaz ha titokról van szó, akkor mai szóhasználattal fölfednünk...`"

Nos, e könyv címe azóta is "szálka" egyesek torkában, se lenyelni nem tudják, se kiköpni.

Nézzünk néhány példát:

Újrafelfedezett titok - az ELTE egy listájában és Agárdi Péter egyetemi tanár tematikájában

http://www.ppk.elte.hu/old/konyvtar/ujkonyvek/ajanlo/januar.html

http://www.feek.pte.hu/feek/feek/download/doks/segedanyagok/korabbi/muvtort_kerd.rtf

Újrafelfedezett titkok - az Aranycsillag webáruházban

http://www.aranycsillag.hu/webshop.php?page=product&product=7757

Az egy titok nem titok, vélhetik azok, akik titkok-at írnak titok helyett:

Újrafelfedett titkok - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ajánlója

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/del-pesti_regio/ulloi_ut_255_/ajanlo/konyves_tv-tippek!/?article_hid=22518

Újra felfedett titkok - a Bookline könyvkeresőjében

http://bookline.hu/control/producthome?id=8555&type=22

a Multibook könyvesboltban


http://www.multibook.hu/katalogus/Tortenelem/Ujra_felfedett_titkok/konyv.47402.html

a zuglói Tankönyvcentrumban

http://www.zugloitankonyvcentrum.hu/index.php?menu=1003&table=books&id=10117

S talán a legaranyosabb változat ott és úgy szerepel, ahol igazán nem várná az ember:

Újrafeledett titok - a Galilei szabadkőműves páholy weblapján...



http://www.galilei.hu/erdekes/erdekes.html

S ami még különös báját adja a dolognak, a legtöbb weblapon, ahol hibásan szerepel ez a cím, ott virít mellette a könyv fotója, amelyről tökéletesen leolvasható lenne.

S ennyi baki után jöjjön végre a helyes változat:

Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok

Ugye nem fogjuk újra elfeledni?

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=74933417&t=9027376]

Szegedi előadások a szabadkőművességről

2007. áprilisában valóságos dömping volt Szegeden a szabadkőműves tárgyú előadásokból. Többségüket Péter Róbert, a Szegedi Tudományegyetem oktatója tartotta:

Péter Róbert: Exaltatio, hermetizmus, szabadkőművesek, 2007. április 18. szerda, 18:20

Szigeti Csaba: A szabadkőművesség a beavatott szemével, 2007. április 18. szerda, 20:00

Péter Róbert: Feszültségek a szabadkőműves retorika és gyakorlat között, 2007. április 21. szombat, 15:00

Péter Róbert: A szabadkőművesség eredete: tények és fikciók, 2007. április 25. szerda, 20:00

(A részleteket lásd.: http://szkp1.blogspot.com/2007_04_01_archive.html)

Péter Róbertnek a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumban tartott előadásáról beszámolt a Piár Futár (A Dugonics András Piarista Gimnázium lapja) 2007. áprilisi száma:

"Az Oktogon Napok elõadássorozatát Péter Róbert nyitotta meg Feszültségek a szabadkõmûves retorika és gyakorlat között címmel. Róbert elõadásával új hagyomány elindítását reméljük, hiszen célunk az volt, hogy az Oktogon napok keretében az egyik meghívott vendégelõadó egy régi kollégista legyen, aki számot ad tudományos munkájának eredményeirõl. Jóllehet ez utóbbi megállapítás nem kritériuma és szempontja az elõadás témájának, mégis idén ez volt aktuális, lévén hogy Péter Robi ebben az egyetemi tanévben védte meg doktori disszertációját (angol nyelven írt értekezésének címe: The Mysteries of English Freemasonry: Janus-faced Masonic Ideology and Practice between 1696 and 1815).

Az elõadó bevezetésként arról beszélt, hogy mi módon került kapcsolatba a fent említett témával és milyen személyes tapasztalatok, élmények kísérték itthon és külföldön végzett kutatásait. Elõadásának második részeként nagy vonalakban ismertette doktori dolgozatának fõ irányvonalait, a vizsgált területeket, illetve bemutatta az a fejlõdési utat, amely során változott és alakult témakezelésének koncepciója. Végül azokat a feszültségeket, ellentmondásokat vizsgálta, amelyek a szabadkõmûves retorika és gyakorlat között húzódnak, mint például az alkotmányban vallott vallási univerzalizmus és a rituálékban tapasztalható határozottan keresztény elemek megjelenése, avagy a retorika szintjén hangoztatott egység és harmónia szembenállása a szakadások tényével és nem utolsó sorban a tolerancia kérdéses volta, ha olyan páholyok létét vizsgáljuk, amelyekben a nõk vagy a zsidók kizárása a tagságból bevett gyakorlat.

Péter Róbert elõadása bepillantást engedett egy hallatlan nagy munka izgalmas részleteibe, s nem alaptalanul reméljük, hogy az õ tevékenysége ösztönzõleg hathat a kollégium jelenlegi lakóira, akiknek szintén megvan a lehetõségük arra, hogy a jövõben az elõdök nyomába lépjenek.

Keppel Dániel

http://www.szepi.hu/iskola/ujsag/pifu-07/PiarFutar-0704.pdf