Deák Ferenc vagy Deák Ferencz?
A ma működő hazai szabadkőműves páholyok elnevezése igazodik a hagyományokhoz - általában valamilyen tiszteletben tartott fogalmat, szimbólumot vagy egy jelentős történelmi személyiség nevét szokták választani a páholyok elnevezésére. Előfordul gyakran e két módszer kombinálása is.
Az első típusba tartozik manapság pl. a "Tolerancia és Testvériség", "Humanitas" vagy az "Egyenlőség" páholyok elnevezése.
A másodikba típus képviselői pl. a "Jászi Oszkár", "Martinovics", "Galilei", "Franz Liszt" páholyok.
A kombinált típust választották az "Árpád, a Testvériséghez" és a "Deák Ferenc, a Testvériséghez" páholy névadói.
Ez utóbbi írásmódjáról szeretnék most elmélkedni.
A páholy megalakulását 1883-ra datálják, amikor a korabeli írásmód szerint természetesen "Deák Ferencz, a Testvériséghez" néven rögzítették és használták is páholy nevét, azaz a haza bölcsének keresztnevét ugyanúgy cz-vel írták mint több millió druszájáét. (A Ferenc név az 1737-1920 közötti időszak minden szakaszában benne volt az újszülötteknek leggyakrabban adott 13 fiúnév között. Lásd: http://mek.oszk.hu/02100/02134/html/nepmoz.htm)
Az 1920-as években két dolog is történt, ami hatással volt a páholyra és nevére. A magyar szabadkőművességet 1920. május 18-án belügyminiszteri rendelettel betiltották. (Lásd: A szabadkőművesség 1920-as betiltása című hírt.)
A másik, hogy megváltozott a helyesírás. 1922-ben az Akadémia - hosszas ellenállás után - elfogadott egy egyszerűsített helyesírási szabályzatot. (Lásd: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1313/131301.pdf)
Az Akadémia új szabályzata szerint megszűnt a "cz" és minden szóban áttértek a "c"-s írásmódra, kivéve persze a családneveket és a történelmi helyneveket. A változást nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel, mulatságos hírek szóltak olyan településekről, ahol ragaszkodtak a "cz"-hez még az utcák, pardon utczák írásában is. De aztán idővel mindenhol megtörtént az áttérés az új írásmódra.
Átnevezték az intézményeket (köztük a sok Deák Ferencről elnevezett iskolát), a közterületeket (a rengeteg Deák Ferenc utcát és teret), a könyvekben és újságokban is áttértek az új írásmódra.
A helyesírási reform bevezetése és a megváltozott írásmódú szavak elterjedésének idejében a szabadkőműves páholyok működése tiltott volt, tehát nem változtathatták meg a saját irataikban az elnevezéseket.
De azért egy-egy szabadkőműves mű megjelent ekkoriban is. Ilyen például Bakonyi Kálmán: A magyar szabadkőművesek igazsága című műve 1927-ből. Vagy Balassa József: A szabadkőművesség története című munkája az 1930-as évekből.
Ezekben a kiadványokban "Deák Ferenc páholy" szerepel, következetesen "c"-vel és nem "cz"-vel.
Bakonyi és Balassa, mint a Symbolikus Nagypáholy vezetői jól ismerték mind a szabadkőművességet, mind a helyesírást. (Balassa József ráadásul kiemelkedő tudású nyelvész volt, s kifejezetten a magyar nyelvhelyesség volt egyik kutatási területe.)
1945 után rövid időre újjáalakult a szabadkőművesség, köztük a "Deák Ferenc páholy". Újra csak "c"-vel és nem "cz"-vel.
Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek |
Az 1950-es betiltás után megint hosszú szünet állt be a hazai szabadkőműves páholyok működésében. (Lásd: A szabadkőművesség 1950-es betiltása című hírt.)
Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok című művének az 1989-es újjáalakulásról szóló fejezetében szintén "Deák Ferenc páholy" néven szerepel az elsőként működni kezdő régi-új páholy.
A történész L. Nagy Zsuzsa könyveiben (Szabadkőművesek, Szabadkőművesség a XX. században) természetes az akadémiai helyesíráshoz való igazodás és a "cz" mellőzése.
Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története című 2005-ös munkájában eklektikus, hol "Deák Ferenc páholy" hol meg "Deák Ferencz páholy" szerepel nála.
Mindezek alapján megállapítható, hogy ha a magyar nyelv változásait szentesítő akadémiai helyesírás elveihez és gyakorlatához igazodnának a Deák páholy korifeusai, akkor "c"-vel írnák páholyuk nevében Deák keresztnevét.
Természetesen lehet ragaszkodni az eredeti írásmódhoz - egy elnevezésben működhet akár a költői fantázia is - de ebben az esetben a "Deák Ferencz páholy" írásmód a múltbarévedést jelenti.
Ebben az értelemben akár szimbólumnak is tekinthetjük ezt a "cz"-t.
A konzervatívizmus szimbólumának.
5 megjegyzés:
Én a Deák Ferenc páholy tagja vagyok, merem vállalni.
Azt gondolom, a méltó elődök iránti tisztelet tartotta meg az írásmódot. Magam liberális ember vagyok. Ha a "cz" konzervativizmus, akkor azt is vállalom. Mégpedig azért, mert az elmúlt 100 évben nagyon kevés vállalható hagyománya van ennek az országnak. Nagyon nagyra becsülöm tudásodat és felkészültségedet, de látod, a konzervativizmus, a konzervatív Nálad is pejoratív. Ha nincs vállalható múlt, akkor nincs mit meghaladni. Ha azt mondod, nem a "cz" a múlt, a hagyomány, akkor teljesen igazad van. Önmagában nem az. Csak egy főhajtás, egy gesztus. Nem sok. Arra talán elég, hogy jelezze, azóta próbál meg kőművesként gondolkozni egy csoport ember, amikor még így írták helyesen Deák Ferenc nevét. Őszinte megbecsüléssel.
Kedves Hozzászóló!
Köszönöm szépen higgadt és érvelő megjegyzésedet. Majdnem minden részletével egyetértek annak, amit írtál:
Fontos a vállalható hagyományok vállalása.
A méltó elődök tiszteletet érdemelnek.
A konzervatív jelzőt nem feltétlenül kell pejoratívnak tartani.
Nem a "cz" a hagyomány.
Csak éppen ezekből a premisszákból én más következtetést vonok le.
Ugyanúgy, ahogy hozzászólásodban Te is a mai helyesírással írtad Deák nevét (még páholynévként is!), lehetne vállalni a mai helyesírást - vállalva mai világunkat.
Az annakidején elkészített, "cz"-s páholyjelvény viselésével pedig továbbra is lehetne vállalni a múltat.
Én valahogy így képzelném a "kiegyezést" a múlt és jelen között. De persze ez a Ti dolgotok. (A véleményem meg az enyém.)
Üdvözlettel:
Lalo
Természetesen teljes mértékben tiszteletben tartom a véleményedet. Azt hiszem, a megértés, a más véleményének tiszteleten tartása sokkal fontosabb kell, hogy legyen számunkra, mint egy helyesírási kérdés eldöntése. Azt mondhatnám, nekünk a cz érzelmi kérdés,- nem tartom szégyennek - Neked, teljesen érthetően, racionális. A vita eddig is ezért volt értelmetlen: józan érvekkel szemben érzelmek feszültek.
Ami nekünk a tanulság:toleránsnak, megértőnek lenni mindig sokkal nehezebb, mint a toleranciát elvárni.
Örülök, hogy megtaláltam lapodat, tisztelem tudásodat és tájékozottságodat. Gondolataidért pedig azt hiszem, köszönettel tartozunk.
Kedves Hozzászóló!
Köszönöm szavaidat - megerősítettél utam helyességében.
Üdvözlettel:
Lalo
(Csak zárójelben. Második megjegyzésem utolsó mondatában a többes szám félreérthető lehet: nem a Deák Ferencz páholy véleményét jelenti, mivel magánvéleményemet írtam, s erről a páholyban senkivel nem beszéltem. A köszönet él, a többes szám a talán hozzám hasonló gondolkodásúak véleményét jelenti.A pontatlan fogalmazásért elnézést kérek azoktól, akikre tartozik.)
Megjegyzés küldése