Mármint Takaró Mihálynak a Trianoni Szemlében megjelent "A szabadkőművesek és Trianon" című írásában tájékozatlanságát és hozzá nem értését.
Ki is ez a Takaró Mihály?
Önéletrajzai:
Szakmai:
azaz
a JPTE tanárképző magyar-ének szakán végzett;
középiskolai tanári diplomát 1982-ben szerzett a debreceni KLTE BTK-n;
az OKSZI főmunkatársaként a magyar nyelv és irodalom országos tantárgygondozója volt;
a magyar nyelv és irodalom érettségi tételkijelölő bizottságának elnöke volt;
1995-től közoktatási szakértő (Igazolványának száma: 1631);
a Károli Gáspár Református Egyetemen 2000 szeptemberétől 2005 júniusáig oktatott egyetemi adjunktusként;
2004 őszén szerezte meg a közép-és emeltszintű érettségi elnöki képesítést;
2005 júniusában végzett a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás vezető és menedzser szakán (Diplomájának és pedagógus szakvizsgájának száma: PTG-6834);
jelenleg az OKÉV külső munkatársa.
Egyházi:
azaz
öt testvéremmel együtt mindannyian egyházunk szolgálatában állunk;
több mint 20 éve a Pesterzsébet Központi gyülekezet presbitere és énekkarának karvezetője vagyok;
1993 óta vagyok egyházkerületünk iskolaügyi főtanácsosa;
1998 óta gyülekezeteink bizalmából választott tisztségviselőként egyházkerületünk főgondnoka vagyok;
2001-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége főtitkárává választottak
Mint az eddigiekből is látható volt, Takaró Mihály rendkívül szorgalmas ember. Irodalomtörténészi tevékenysége elsősorban Wass Albert kultuszának építésére irányul, de ebbe belefér mások értékeinek fel- és elismerése is, ilyen pl. Tormay Cecile, Herczeg Ferenc (az írófejedelem!), vagy éppen Darányi Kálmán és Horthy Miklós.
Egyházi tevékenységében a (MIÉP kapcsolataik kapcsán hírhedt) Hegedűs Lórántok támogatója, 2002-ben együtt bukott mentorával.
A szabadkőművességről keresztyén szemmel tartott előadást 2006-ban Szekszárdon.
Néhány kapcsolódó anyag:
Wass Albertről interjú Takaró Mihállyal videón.
Hegedűs püspök választási veresége.
Lelkészértekezleti tevékenysége.
Wass Albert útján című blogja.
Nos, ezzel az életúttal és képzettséggel vágott bele témájába, a szabadkőművesek és Trianon kapcsolatának elemzésébe - persze azzal azért megkönnyítette a dolgát, hogy az ítélet már a vizsgálat előtt megvolt: Trianon egy szabadkőműves klikk műve.
Ennek argumentálásához gyakorlatilag két forrást használt, az egyik Somogyi István szabadkőműves ellenes műve, "A szabadkőművesség igazi arca", a másik pedig az egyik hazai nagypáholy, a Magyarországi Nagyoriens összeállítása, Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok) című kiadvány. (Megjegyzem, hogy ezeket sem dolgozta fel rendszerezetten, egy-egy szájíze szerinti idézettel operált csak.)
A nagyágyúnak szánt Fejtő Ferenc idézet, a "Trianon egy szabadkőműves klikk műve" a Trianoni Szemle egyik szerkesztőjének, Szidiropulosz Archimédesznek az interjúkötetéből származik. Pedig Fejtő írt egy 432 oldalas nagy történelmi munkát is "Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása" címmel. Abból miért nem idézett Takaró Mihály? Talán nem is olvasta? Túl hosszú volt?
A tudományosság látszatát keltő Jegyzet címet viselő hivatkozások jegyzéke zavaros, áttekinthetetlen, semmilyen szabvány alkalmazása nem fedezhető fel benne. Nem pontosan idézi a címeket, hiányosak a hivatkozásai.
Egyik előző blogbejegyzésemben írtam már erről a cikkről, s saját és mások - köztük Fejtő Ferenc - véleményével egyetértve azt mondtam:
"Tehát nem "a szabadkőművesek" rombolták szét a Monarchiát - ezt nem is tudták volna megtenni - de ők is egyetértettek ezzel."
Nagy örömmel fedeztem fel a blogvilágtérben egy másik kritikát a Trianoni Szemléről és ezen belül a Takaró féle írásról:
"...
Ál-tudomány
A lap mélypontja azonban mégsem ez. A Skultéty-féle írás még csak meg sem próbál tudományos köntösbe bújni, ezzel szemben Takaró Mihály "A szabadkőművesek és Trianon" című munkája és annak tálalása abszolút magán viseli az ál-tudományos manipulálás minden ismérvét.
Először is a szerzőről. Míg Raffay Ernő komplett monográfiát jegyez az általa vizsgált témakörből Takaró Mihályról annyit tudunk meg, hogy irodalomtörténész és Wass Albert munkásságával foglalkozik. A szabadkőművességről egyetlen tanulmánya sem jelent meg korábban.
Forrásmunkák tekintetében sem áll túl fényesen, csak a wikipédián több magyar nyelvű művet találunk a témakörben, mint amit ő felhasznál. A szabadkőművességet, mint titkos mozgalmat egyébként is a legendák sora övezi. Szintén a magyar nyelvű wikipédián találhatunk egy listátszabadkőműves voltára, azonban az ott megjelölt forráson végigmenve zsákutcába jutunk. Benest a cseh nyelvű oldal is felsorolja, mint páholytagot (további alapja ennek sincs), ezzel szemben Tomás Masaryk sem a cseh sem az angol nyelvű listában nem szerepel, csak Takaró Mihály írásában a 31. oldalon Fejtő Ferencnek egy írására hivatkozva, amit nem is eredetiből idéz, hanem Szidropulosz Arkhimédész (a hivatkozásnál még a nevet is elírták!) Trianon utóélete című művét citálva.
Az egész írásban egyébiránt egyedül Jászi Oszkár esetében találunk pontos hivatkozást szabadkőműves voltára, persze rá máshol is könnyen ráakadhatunk, mint a Martinovics Páholy tagjára (Ady Endrével együtt). Takaró Mihály stílusa egyébként katasztrófális és ennek még a szerkesztés is alávág egy picit. Mindjárt az írás elején ott találjuk Wilson amerikai elnök képét, amiből azt gondolhatnánk, hogy ő is szabadkőműves volt. (Az angol wikipedia listájában nem szerepel.) A 35 . oldalon a szerző utal arra, hogy a Magyar Szimbolikus Nagypáholy üdvözölte Károlyi Mihályt "mint azon eszmék hatalomra juttatóját, amelyért a magyar szabadkőművesség már évtizedek óta küzdött..." Károlyi vajon szabadkőműves volt? Semmelyik ilyen listában nem szerepel a neve.
Ugyancsak a 35. oldalról kiderül az is, hogy a szabadkőművesség végcéljai pedig: "kozmopolitizmus, atheizmus, és kommunizmus." (Ez kivételesen forrásmegjelöléssel szerepel...)
Végeredményként leszögezhetjük a gyatra felépítése ellenére (az összegzést egy logikus gondolatmenetben nem a végére, hanem az elejére kellett volna rakni) Takaró Mihály írása az ál-tudományosság manipulatív eszközeit jól érvényesíti.
Bár a tanulmány kijelenti ugyan, hogy a szabadkőművesség célja nem a politizálás, de ezt ellentételezi a kommunizmussal, mint végcéllal. Edvard Benesről, mint mélyen elítélendő személyről leírja, hogy szabadkőműves. Ezt megerősíti a cikkhez kapcsolt 34. oldali képaláírás, illetve Skultéty Csaba írása mellett a 45. oldalon található jól kiemelt idézet, mely szerint "Hasznosak voltak az emigrációban a szabadkőműves kapcsolatok". Bemutatja, hogy a trianoni békediktátum kiváltói a külföldi szabadkőművesek. Bemutatja a magyar páholyok tehetetlenségét, utalva arra, hogy a hazai békebizottság tagjai nem voltak politikusok. (Szerintem például Kunfi Zsigmond erőteljesen az volt...) A magyar szabadkőművesek közül kiemeli az amúgy is nemzetietlennek tartott Jászi Oszkárt, de egy szót sem ejt például Ady Endréről...
A végkicsengése tehát, hogy a szabadkőművesség, mint mozgalom és az általa képviselt eszmék (kozmopolitizmus, ateizmus, kommunizmus) károsak és elítélendők.
...."
Takaró Mihály cikkéhez röviden, de velősen hozzászólt Márton László (a Martinovics páholy egyik ex.főmestere) is az Index Szabadkőművesség fórumán:
"... the son of our first President T. G. Masaryk, John Masaryk, were Freemasons."
Ennyit Takaró egyik alaptéziséről, hogy Masaryk szabadkőműves volt...
Felhasznált anyagok:
http://www.origo.hu/itthon/20021209hegedus.html
http://www.parokia.net/valasztas2002/takaro_mihaly.html
http://www.fasori.hu/index.rbx/site/teachers/takaro-mihaly
http://www.youtube.com/watch?v=pkQ8G38p8JU
http://kaszapf.blogspot.com/2009/03/trianoni-szemle.html
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=89267467&t=9027376
http://members.verizon.net/~vze244bj/ReadingText/CZECHOSLOVAKIAN_FREEMASONRY_.txt
Kapcsolódó blogbejegyzés:
http://aprofan.blogspot.com/2009/02/trianon-es-szabadkomuvesseg.html
2 megjegyzés:
Kedves Lalo!
Lám milyen nagyszerű dolog is az internet. Egy nyomtatott kiadvány állításait 2-3 órányi keresgélés után meg lehet kérdőjelezi, majd egy nap sem kell hozzá és rálelhetünk olyasvalakire, aki már meg is tudja azokat cáfolni.
A probléma azonban az, hogy a nyomtatott írásnak még napjainkban is nagyobb súlyt tulajdonít a közvélemény, mint az internetes írásoknak. Jómagam is csak félve merem használni a wikipediat vagy akár ezt a blogot állításaim alátámasztására. Pedig jóval hitelesebb forrásnak tűnnek, mint az a nyomtatott sajtótermék, melynek recenzióját megírtam.
És a legsúlyosabb tény: se az én kérdőjeleim, se a Te cáfolatod nem fognak eljutni ahhoz az olvasóközönséghez, amelyik mázsaszámra vásárolja a Trianoni Szemlét.
Üdvözlettel,
Kasza Péter
Kedves Péter!
Nem idéztem be cikked többi részét, mert nem közvetlenül kapcsolódik az én témámhoz, a szabadkőművességhez. Azonban utolsó soraidat pótlólag ide biggyesztem:
"A magam részéről ennek a kiadványnak, ezen az áron, ebben a formában maximum egy évet jósolok. Azt követően pedig lehet majd arra panaszkodni, hogy a szerkesztőséget ellehetetlenítették."
Szóljon a próféta belőled...
Lalo
Megjegyzés küldése