Találtam egy nagyon érdekes idézetet Trockijnak egy 1935-ös cikkéből, amelyben a munkásosztálynak és a marxistáknak az egyházakkal és a szabadkőművességgel kapcsolatos viszonyát elemzi. A szabadkőművességről így ír:
“Let us suppose, and this is not so difficult to imagine, that
tomorrow the [French] fascists begin to storm Freemason temples or
smash Radical newspapers (and this has already occurred episodically).
It goes without saying that the workers will take to the streets to
help defend the Freemason temples. But what is Freemasonry. It too is
a kind of church charged with making the free-thinking petty
bourgeoisie pliant to the interests of high finance. Can we support
Freemasonry? No, never. We can and must, however, defend its right to
exist against the fascist attacks, with gun in hand if necessary. To
be capable of this, the working class must stay revolutionary-minded
and ready to fight. However, the People’s Front makes this impossible.
For this reason it is necessary to drive the Radical bourgeoisie out
of the People’s Front to be able to defend ever Freemasonry, should
the occasion arise. There isn’t the slightest contradiction here.”
A lényege az, hogy habár a munkásosztálynak nem kell támogatnia a szabadkőművességet, de a jogát a létezésre akár fegyverrel a kézben is meg kell védenie a fasiszta támadásokkal szemben.
Az 1933 és 1935 között Franciaországban elő Trockij jól látta a fasiszták szabadságjogok elleni támadásainak veszélyét, s az azzal szembeni fellépés szükségességét. Alig egy évre a cikk megjelenése után Spanyolországban Franco tábornok kirobbantotta a Köztársaság elleni lázadást, amely aztán polgárháborúba torkollott. Franco ellenségképében előkelő helyet foglaltak el a szabadkőművesek, lesújtott rájuk ugyanúgy, ahogy a Pétain vezette bábkormány is bűnbaknak és ellenségnek tekintette őket Franciaországban.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése