Újra a dégi Festetics kastélyról:
A "szabadkőműves palota": Dég, Festetics-kastély
2011.07.15. 20:00
A "ház és a kert"...Az előző posztban megismerkedtünk a háromszáz hektáros dégi kastélyparkkal. Most következzen a kastélyépület, ami a szakirodalomban "szabadkőműves helyként" szerepel.
A kastély és a parkot az ország "leggazdagabb köznemese", a gabonaszállításból meggazdagodott Festetics Antal építtette 1810 és 1815 között. A megbízó az akkoriban illegális szabadkőműves mozgalom tagja volt. Erre alapozva a kései leszármazott, Festetics Sándor a húszas években "teleaggatta" a falat a titokzatos mozgalmat idéző motívumokkal. A háború után a kastély sorsa tipikus fordulatot vett: árvaházként működött egészen 1996-ig.
A fiatal Pollack a lehető legjobb helyen tudott felkészülni hivatására: bátyja, Leopoldo Milánóban volt "sztárépítész". Ő tervezte többek között a Villa Realét, vagyis a királyi nyári palotát. Kép forrása.
A kerti homlokzat jól tükrözi az új szellemiséget: a reprezentatív terek a földszintre kerültek, az emeleten a vendég-és gyerekszobák kaptak helyet. Ráadásul itt nem lépcsősor, hanem széles rámpa vezet a kertbe. Ennek a jó kertkapcsolatnak minden bizonnyal az az oka, hogy az építtető és felesége, báró Splényi Amália is műkedvelő botanikusok és kertészek voltak, és igényelték, hogy a lehető legközelebb lehessenek a természethez.
A húszas években felhelyezett szabadkőműves szimbólumok egyike: a Nap.
A kastély bejárati portikusza a kocsifelhajtóval.
Pollack mindenre gondolt: a "kőkockák" arra valók, hogy a lovakra, illetve a kocsikra kényelmesen fel lehessen szállni.
Az főbejárat "verandája" az előcsarnokba vezet. A díszítések jórésze a húszas évekből származik.
A visszaállított földszinti teremsor részlete. Az árvaházi használat idején a tereket leválasztották, megszüntették az enfilade-ot, vagyis az egymásba nyíló teremsort. Ezt 2007-ben állították vissza, ekkor alakították ki a képen is látható kiállítást.
A szobák fehérsége csalóka: a kastély szinte mindegyik termében találtak falfestést. Csak restaurálni kellene...
Szinte a napokban tárták fel az egyik szobából a grófné fürdőszobájába vezető "titkosajtót" (a szoba természetesen azelőtt is ismert volt). Eredetileg itt volt a szabadkőműves irattár, ezt alakították át Sándor gróf idején-nemes egyszerűséggel-fürdőszobává! A szoba mennyezetét a pesti Kálvin téri templom boltozatmotívumairól mintázták.
Az egykori grófi szalon.
A szobából a teniszpályára lehet kilátni.
A szobát (birodalmi) sasok egész hadserege díszíti. 
A teremsor másik végén található a "szabadkőműves" terem. Ez a megnevezés az ötvenes években terjedt el: furcsának találták, hogy az épület legnagyobb helyisége nem a középtengelyben, hanem oldalt helyezkedik el, erre pedig ráerősítettek a (húszas években elhelyezett) szabadkőműves motívumok. Később persze mindenre meglett a magyarázat: egy ilyen elrendezésű épület található Palladio könyveiben, és a szabadkőműves termeknek alapfeltétele a négy derékszögű sarok. A dégi terem pedig ovális... (viszont a sztorit jobban el lehet adni :).
Akárhogy is, a terem egyedülálló Magyarországon-ez épp olyan különlegessé teszi, mint kitalált múltja.
...ráadásul a kilátás sem utolsó
Az emeletről pedig még jobban feltárul a park. A jobb oldali-2007-ben kitisztított nyiladékon épp rá lehet látni a dégi katolikus templomra (és a mögé emelt hidroglóbuszra).Forrás: http://taj-kert.blog.hu/2011/07/15/a_szabadkomuves_palota_deg_festetics_kastely
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése