Abafi, Fessler és a Podmaniczky család

Abafi, Fessler és a Podmaniczky család (érintőlegesen Mozart)
Abafi Aigner hosszan idézi életrajzi írásának főhősét, Fessler Ignácot, többek között a következő mondatait:
„Besnyőtől fél mértföldnyire, Aszódon, lakott a nemes lelkű báró Podmaniczky, ki, református létére, zárdánk bőkezü jóltevője s gyakran szivesen látott vendége volt. ... megígérte, hogy könyvtárából nehány jó munkával el fog látni, kikötvén, hogy azokat főnökömnek ne mutassam, ... legközelebbi látogatása alkalmával elhozta nekem Fleury és Muratori szabadelvü műveit, ezek tanulmányozását hathatósan ajánlván.”
Majd így foglalja össze a következményeket Abafi:
"E művek harmadszori átolvasása után oda volt Feszler nyugalma, benső világa szétdúlva, szelleme a mystika egéből a földre alásújtva..."
Kik is voltak ezek a szerzők?
"Fleury, Claude (1640–1723) – francia pap és író. ... egyháztörténete: Histoire ecclésiastique (1691–1720. 20 vol.).
Muratorius (Lodovico Antonio Muratori, 1672–1750) – olasz régész és történész. Híres történeti forrásgyűjteménye a „Rerum Italicarum scriptores ab anno… quingentesimo ad millesimum quingentesimum” (27 vol., Milano, 1723–38), ennek kiegészítése az „Antiquitates Italicae medii aevi… usque ad annum 1500” (6 vol., Milano, 1738–42) c. oklevélgyűjteménye."
http://mek.oszk.hu/04900/04919/html/mhmszazadok0049.html
Holl Béla: A teológiai gondolkodásmód alakulása a kora felvilágosodás-kori magyar katolikus papság könyvkultúrája tükrében
"A püspöki és szemináriumi könyvtárakban ... nem ritka a francia Claude Fleury (1650-1723) népszerű és a gallikanizmusnak kedvező egyháztörténeti sorozata.
...
A korai felvilágosodás történeti szemléletű képviselői közül azonban Magyarországon kétségtelenül a legismertebb Lodovico Antonio Muratori (1672-1750) volt.
...
Muratorinak a XVIII. században Magyarországon három kiadása jelent meg, mindhárom fordításban. Ezek közül a legismertebbet, a Della regolta devozione dei cristiani magyar fordítását A keresztény embernek valóságos áhitatossága címmel Egerben, 1763-ban a püspöki nyomda betűivel nyomtatták.
...
A Della carita cristiana ... latin fordításán kívül még egy magyar fordítása is megjelent Bécsben 1776-ban A nagy parantsolatnak, tudniillik a felebaráti szeretetnek igaz magyarázatja címmel.
...
Muratori műveinek terjedését kétségtelenül elősegítették a Mária Terézia, és fia, II. József uralkodása idején a fennhatóságuk alatt álló országokban a vallást és egyházat érintő janzenista-gallikanista ihletésű intézkedések is. Mint ismeretes, ilyen vonatkozásban érte Muratorit a kortársak részéről is, de még inkább a halálát követő évtizedekben a legtöbb vád és gyanúsítás. ... egy szicíliai jezsuita, Benedetto Plazza (1677-1761) ezért a művéért a szerzőt janzenizmussal és eretnekséggel vádolta, ami alól XIV. Benedek mentette fel.
...
Róma diplomatikus választ küldött: „A szerző csak olyan babonás visszaélések ellen harcol, amelyeket az Egyház nem helyesel”. Muratori nézetei Mária és a szentek túlzott tiszteletéről, a parancsolt ünnepek számának csökkentéséről, sőt a népnyelvű liturgiáról, tehát valamelyest hivatalos elismerést is kaptak."
http://mek.oszk.hu/01600/01630/01630.rtf
BERECZ ÁGNES: A janzenizmus hatása Magyarországon Ráday Gedeon könyvtárának teológiai állománya tükrében
"Lodovico Antonio Muratori (1672–1750) személyét a kriptojanzenisták közé sorolják, mivel hivatalosan elfogadta az Unigenitus bullát és elítélte Pascal Vidéki Leveleit is. Ő maga nem került indexre, de egész életében janzenizmussal gyanúsították. Nem alaptalanul, amint Zolnai Béla jellemzéséből kiderül: „A Mária–kultusz ellen ő személyesíti meg a reakciót... kétségbevonva több jámbor csoda hitelét... A katholikus irodalom és tudomány számára több szabadságot követel. A rebellis Pietro Tamburinivel, a páviai janzenizmus fejével, baráti levelezést folytat. ... Ifjú éveiben az augusztinista Enrico Noris lelkes híve, öreg korában titkos ellensége a jezsuitáknak. ... A morálban rigorista. Világnézetében a predesztináció felé hajlik, a tudomány és a vallás szétválasztásáért harcol, kétségbevonva az Egyház illetékességét a hit dolgain kívül.” (i.m. 76–77. pp.)
...
MURATORI, Lodovico Antonio: Britanius Lamindus, avagy Muratorius Lajos Antal A keresztény embernek valóságos áhitatosságáról költ munkája... Eger, Bauer, 1763. (0-3794)
A névtelen fordítás Muratori 1723-ban kiadott híres művét, a Della caritate christiana gondolatait tolmácsolja. Muratori minden vitatott nézete megtalálható benne, de óvatos fogalmazásban. A valóságos hit alapköve Isten szeretete, maga a hit kegyelem; szeretet nélkül minden erőfeszítés hiábavaló – ezek ortodox állítások, ám egyben a janzenisták legkedveltebb hivatkozási alapjai. A további gondolatok erőteljesebb kritikát tartalmaznak: a templomok túl hivalkodóak, feleslegesen cifrák; a szegények gondozását nem végzik elég odaszánással; az egyháznak le kellene mondania vagyonáról és visszatérnie az őskeresztény idők erkölcsiségéhez. Egészében véve Muratori könyve gyakorlatias, reformokat sürgető. A felvilágosodás emberbarát és racionális szelleme elegyedik benne a janzenizmus elveivel.
...
A salzburgi hercegérsek, gróf Colloredo (1732–1812) II. József császár jó barátja volt, és helyeselte az uralkodó egyházügyi rendelkezéseit. 1782-es pásztorlevele nagy visszhangot váltott ki: ebben janzenista szellemű reformokat hirdetett meg. A pásztorlevél helyteleníti a templomok felesleges túldíszítettségét; szorgalmazza a hívek bibliaolvasását; óv a babonás, pogány hiedelmeken alapuló hittől; ajánlja Muratori olvasását; az őskeresztények erkölcsét állítja követendő például. Colloredo pásztorlevelét franciára, latinra és magyar nyelvre is lefordították."
http://www.rgy.hu/ber3.htm
Tetszik figyelni? A szabadkőműves Mozart gazdája janzenista volt.
Egy új Mozart életrajz beharangozója szerint:
"Az ad acta tett mítoszok sorában első Colloredo salzburgi hercegérsek szerepe Mozart életében. A legenda szerint a főpap stupid feudális önkényúr volt, aki minden erejével igyekezett gátat szabni Mozart zeneszerzői kibontakozásának. Braunbehrens most megmutatja, hogy Colloredo nemhogy ókonzervatív nem volt, hanem a felvilágosult abszolutizmus terén még császárán, II. Józsefen is túltett, ráadásul gyorsan felismerte, hogy Mozart kvalitásainak szűk és kicsinyes a salzburgi zenei környezet - többek közt éppen ezért akarta eltávolítani onnan. Pontosabban, akarva-akaratlanul döntésre kényszerítette házi szerzőjét: ha akar, távozzék, de ha úgy dönt, hogy marad, akkor végezzen derekas és tisztességes munkát a nem is csekély fizetésért - és utóbbiban csak a javíthatatlan széplelkek lelnek bármi kivetnivalót. Az sem gáncsolható, hogy az érsek ferde szemmel nézte, amikor alkalmazottja önkényesen három hónapra szabadságolta magát például az Idomeneo müncheni bemutatója miatt. Braunbehrens azt sugallja, hogy Colloredo mindvégig racionálisan járt el, és közvetve voltaképpen elősegítette Mozart döntését, hogy Bécsbe utazzon, és végleg ott telepedjen le, ami aztán fordulatot hozott az európai zenetörténetben."
http://www.halfirka.hu/node/457
S ki lehetett a "a nemes lelkű báró Podmaniczky", aki Fleury és Muratori műveinek elolvastatásával a új szellemi utak felé irányította Fesslert?
Aszódon a családi kastályt "... a „magyarul szép tehetséggel verselő” Podmaniczky János építtette. A földesúr lakhelyének bővítése 1767 és 1772 között zajlott, amikor Jung József az apjuk szellemi örökségét továbbvivő, később báróságra emelt Podmaniczky testvérek, Sándor és ifjabb János részére lakosztályul egy-egy, emeletes oldalszárnyat épített. ... midőn egyszer a két Podmaniczky testvér összeveszett, az egyik, hogy fivérét bosszantsa, közvetlenül a régi mellett, de külön bejárattal építtette fel maga kastélyát."
http://www.kastely.specia.hu/blog/2007/12/05/az-aszodi-podmaniczky-kastely/
Így Podmaniczky János II. (1718-1786) és testvére, Podmaniczky Sándor (1723-1786) jöhetnek szóba Fessler mentoraként, ill. esetleg Podmaniczky József, János II. fia, aki 1756-ban születvén egyidős volt Fesslerrel.
Valószínűleg nem ő, hanem apja vagy nagybátyja lehetett Fesslerrel kapcsolatban, hiszen ha egykorúak lettek volna, valószínűleg másfajta kapcsolat alakult volna ki a "a nemes lelkű báró Podmaniczky" és Fessler között. Tehát vagy Podmaniczky János II., vagy Sándor lehetett, aki "Fleury és Muratori szabadelvü műveit" kölcsön adta.
Viszont a családi légkör meghatározta Podmaniiczky József fejlődését is, aki mecénásként és szabadkőművesként járult hozzá a hazai kultúra és tudomány fejlődéséhez.
Schőn István: Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek
"Miután II. József 1785-ös szabadkőműves-pátense korlátozta vagy megtiltotta egyes "titkos" társaságok tevékenységét, az illuminátusok tovább működtek olvasókörök formájában a legális és illegális szabadkőműves páholyokban. Összejöveteleiket az Orczy-, az Abaffy-, a Beleznay-, a Ráday-házban, továbbá vidéki főúri házakban és vendéglői különtermekben tartják. Ilyen körülmények között találkozott 1790. október 3-án néhány híres férfiú Széchényi gróf házában. Bárány (?), báró Berényi Gábor, gróf Eszterházy Károly, Kazinczy Ferenc, Máriássy István, Nagyváthy János, báró Orczy László, Ócsai Balogh Péter, Pálóczy Horváth Ádám, báró Podmaniczky József, báró Vay József és báró Vay Béla egy "magyar tudós társaság létesítése érdekében" jött össze. Mindannyian szabadkőművesek, "ami talán egyik okát képezte annak, hogy a nemzetnek e rég táplált óhajtását az udvar nem teljesítette". Tulajdonképpen ez az összejövetel tekinthető az 1792-es országgyűlésre készített törvényjavaslat egyik igen lényeges előzményének, hisz megálmodta és előkészítette a Magyar Tudós Társaság megalapítását."
http://peptid.chem.elte.hu/RG/kozl/11.htm
SZINNYEI JÓZSEF: MAGYAR ÍRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI
"Podmaniczky József (podmanini és aszódi báró),
cs. kir. val. b. t. tanácsos és kamarás, főispán, P. János báró és Kisfaludy Zsuzsánna fia, szül. 1756. júl. 29. Külsejét tekintve igénytelen, szikár, kissé púpos voltánál fogva keveset mutatott ugyan, de rendkívül szellemdús és nagyműveltségű férfiú, a ki a tudományt és művészetet egyaránt pártolta és szellemességénél fogva nagy kedveltje volt a szépnemnek. Az ő házánál hallatá magát először Liszt Ferencz hét éves korában; ő volt az első magyar színházi intendáns, midőn magyar főuraink ezelőtt 100 évvel összeállva, a jelenlegi budai várszínházból, akkori udvari színházból magyar nemzeti játékszint akartak alkotni. Angol-, franczia- s olaszországi utazásából visszatérve II. József császár a fiumei kormányzóság tanácsába hívta meg; innét a budai helytartótanácshoz helyeztetett át. 1802-ben Bács-Bodrogmegye főispánjává neveztetett ki. Az 1815-ben Párisban majd három évig székelő számoltató és osztoztató bizottsághoz (a 700 millió hadisarcz forgott kérdésben), Ausztria részéről ő volt kiküldve követül; a dániai Danebrog-rend commendatora lett. Midőn visszaérkezett küldetéséből, megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét, de nem fogadta el, kijelentvén, hogy aszódi jobbágyai közt nincs szüksége üres díszjelre. Meghalt 1823. máj. 11. Pesten. "
http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p20187.htm
Életéről 2006-ban emlékeztek meg egy aszódi újságban:
Klamár Zoltán: Báró Podmaniczky József (1756-1823), az aszódi szabadkőműves avagy egy protestáns főúr életének mérföldkövei. Aszódi Tükör. XVIII. évf. 8. szám. Aszód, 20-21.
Nem közvetlen leszármazott, de talán a legismertebb a családból Podmaniczky Frigyes, "a m.nemzetgyűlés alelnöke, a Magyar Liberális Párt elnöke, az MTA tagja, a m. kir. Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa, a Lipót rend lovagja, „Budapest völegénye” (1824-1907)" Szintén szabadkőműves.
http://mek.oszk.hu/04700/04764/04764.pdf
Egyszóval minden mindennel és mindenki mindenkivel összefügg a szabadkőművességen keresztül (is).

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=71635489&t=9027376]