Miből lesz a cserebogár - Eichmann első feladata

Kezdetben az SD-Hauptamt II-112 referatúráján szabadkőműves ügyekkel foglalkozott. A munka unalmas és értelmetlen. Egy szabadkőművesekről szóló múzeumi kiállítás referensének ügyintézője. A kiállítás anyagát felügyelte, pecséteket, személyi kartonokat, szimbólumokat rendezgetett. Mint minden korábbi és későbbi munkahelyén, itt is kitűnt szorgalmával, pontosságával.

Bár a Birodalomban a zsidópolitika kiemelt jelentőségű ügy, az SD-ben a témának jellemző módon sokáig még önálló referatúrája sincs. A zsidó tematikát szervezetileg a szabadkőműves ügyekkel együtt kezelik. 1935/1936 fordulóján alakul meg Leopold Edler von Mildenstein vezetésével a zsidóügyi szekció. Eichmann szerencséjére az új főnök ismeri őt, értékeli precíz munkáját, és állást kínál neki. Készségesen igent mondott: „Azokban az időkben mindent elvállaltam volna, csak hogy megszabadulhassak azoktól az átkozott érméktől és pecsétektől…” – emlékezett később. (Eichmann 2000, 17, 30–33)

---

Forrás: http://www.dalit.hu/csepeli-gyorgy-vagi-zoltan-adolf-eichmann-szemelytelen-szemelyisege/

Az Opus Dei a Szabad(_)kőművesek ellen!

Egy jópofa (ál)hírt olvastam:

---

Szabadkőműves, vagy szabad kőműves vagy?

2011.12.15. 13:36 LTCS Press

Névtelen bejelentés alapján, tegnapra virradóra egy különleges ügynökökből álló vatikáni rohamosztag, az Opus Dei emberei szállták meg a Seychelles-szigetek egyik népszerű strandját.

Az ügyet kirobbantó betelefonáló szerint a parton számos, különösen viselkedő, feltehetően valamiféle rituáléra készülődő, egyenruhába beöltözött szabad kőműves gyülekezik, akik valószínűleg egy új tag beavatását kívánják megünnepelni.

- Mint lelkiismeretes, a világ szellemi egészségét és hatalmi -anyagi felosztását féltő katolikus, nem hagyhattam, hogy a ceremóniát keresztülvigyék. Bár egy rajtaütés nyilván nem elég az egész szervezet felszámolásához, azonban ahol lehet, kötelességünk beavatkozni. - nyilatkozta a szomszédjai feljelentgetéseiről elhíresült idős néni, aki azóta nyomtalanul eltűnt. (Egyesek szerint valamiféle illumináltak rabolhatták el. - a szerk.)

A nyomozást ezúttal is, mint minden más hasonló eseményt a világon, Tommy Lee Jones vezette, kiről  a titkolózás ellenére sikerült megtudnuk, hogy tényleg titkosügynök és valójában a színészi pályája az álca.

A sebészi pontosságú akció egyébként igen gyorsan és hatékonyan zajlott, azonban az Opus Dei ügynökei mégis csalódottnak tűntek. Mint kiderült, az idős hölgy minden buzgalma ellenére félrevezette a hatóságokat, mivel a parton senki mást nem találtak, mint csupán pár részeg hétköznapi kőművest,akik épp szabadságukat töltötték.

Tanulság: minden szabad kőműves illuminált, viszont nem minden szabadkőműves illuminát!

Lászlóvári Thoma Csongor
hírkommandós

---

Forrás: http://stand-up-hirek.blog.hu/2011/12/15/bejegyzes_url_cime_1416

A Magyar Kurir véleménye Burkhardt Gorissen: Szabadkőműves voltam könyvéről

 A Magyar Kurir katolikus hírportál véleménye:

---

Burkhardt Gorissen: Szabadkőműves voltam

2011. 11. 08. 13:16

Burkhardt Gorissen 1997-ben csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz, ahol rövidesen magas rangú vezető, a Skót Magas Fokú Rítus elnöke és nagyszónoka, a német szabadkőművesség propagandafőnöke lett. Néhány év múlva azonban, felismervén a szervezet visszásságait, kiábrándult a szabadkőművességből, s 2008-ban, immáron igaz hívőként visszatért a katolikus egyházba, megtalálva élete értelmét.

Az 1958-ban született Burkhardt Gorissen korábban sokrétű tevékenységet folytatott, volt kereskedő, üzemgazdász, író, dokumentumjátékok készítője. Bár római katolikusnak keresztelték, az egyházhoz való tartozása pusztán formális tagság volt. A posztmodern kor gyermekeként a vallást csak a középkor egyik maradványának tartotta, a hit ésszel felfoghatatlan volt számára. Jézus Krisztus istenségét nem vette komolyan, a Megváltó alakját legjobb esetben a „Brian élete” című Monty Python szatíra jelenítette meg neki. Ezzel szemben behatóan érdeklődött a keleti vallások iránt, nyitott volt minden újra, szenvedélyesen keresett valamit, ami megváltoztatná és értelmet adna az életének.

Burkhardt Gorissen 1997-ben csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz, ahol rövidesen magas rangú vezető lett, a Skót Magas Fokú Rítus elnöke és nagyszónoka, a német szabadkőművesség propagandafőnöke. Néhány év múlva azonban, felismervén a szervezet visszásságait, kiábrándult a szabadkőművességből, s 2008-ban, immáron igaz hívőként visszatért a katolikus egyházba, megtalálva élete értelmét.

Könyvében Gorissen szabadkőműves múltját eleveníti fel. A szabadkőművesség egyik legfőbb titkának nevezi, hogy a kívülálló egyszerre lelkesedik érte és fél is tőle. A kíváncsiság és a félelem versenyében pedig legtöbbször a kíváncsiság győz. A szabadkőművesek azt hirdetik, hogy „szent csarnokukban” az elmondhatatlan történik, mindegyikük kőnek nevezi magát, amelyen dolgozik. „Nem büszkeségből teszi ezt…, hanem a modern ember logikus hozzáállásával, aki saját magát tekinti minden dolog mércéjének.” Gorissen idézi Angelus Silesiust, a XVII. században élt nagy német katolikus költőt és misztikus teológust: „Ember légy lényegi: jön a világhalál, vész a véletlen, és a lényeg, az megáll.” Ám a szabadkőművesség egyértelműen elutasítja a kereszténység alapigazságát, Krisztus abszolút voltát, Istenfiú és Isten-ember lényét, szembeállítva ezzel azt a földi bizonyosságot, hogy az új világrend istene az ember. Ezt a gondolatot képviselte többek között az ismert szabadkőművesek közül Voltaire, Rousseau, Goethe, Fichte.

„Minden szabadkőműves egyúttal hős és szellemi despota” – állítja Burkhardt Gorissen, hozzátéve: az újkor sok politikai rendszerének összeomlását a szabadkőműves eszmerendszer és maguk a szabadkőművesek okozták. Simon Bolivar, Garibaldi, Robespierre és Danton, Kun Béla, Trockij valamennyien páholytestvérek voltak, „Mindnyájan egy földi paradicsom hirdetői, amely a valóságban pokolnak bizonyult.”

Minden összeesküvés-elméleten túl van bizonyíték a szabadkőművesek politikai befolyására, hogy nemcsak tollal alakították pl. a francia forradalmat. 1848-ban IX. Piusz pápának átmenetileg el kellett szöknie Rómából, egy bizonyíthatóan szabadkőművesek által szított lázadás miatt. A szerző személyes tapasztalatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a szabadkőművesség „saját messianisztikus feladatát abban látja, hogy olyan kort teremtsen, amelyben egyedül a humanitás szelleme uralkodik, nemcsak az egyénben, hanem az egész emberiség minden vallási és szociális intézményében.”

Csupa olyan dolgot támogat, ami minden jó érzésű ember számára elfogadható – segélykoncertek megszervezése, az olimpia ötlete, az ENSZ gondolata, de az ökumenizmus mozgalom egyik alapítója, Nathan Söderblom is magas rangú szabadkőműves volt, és a protestáns és az anglikán egyház rangos képviselői közül is többen szabadkőművesek.

Burkhardt Gorissen hangsúlyozza, hogy a humanitás minden létezés alapja, ez történt a szabadkőművességben, ezt várta el tőle ő maga is, és kezdetben még nem sejtette, hogy „a kereszténység értelmét ki lehet radírozni azáltal, hogy az isteni lényeget emberivé teszik. A szabadkőműveseknek több évszázados gyakorlatuk van ebben.” Lassan jutott el csak annak felismeréséig, hogy a szabadkőműves tagság és a kereszténység összeegyeztethetetlen.  

Tényként állapítja meg a könyv szerzője, hogy a vezető szabadkőművesek egészen a gyűlöletig egyházellenesek, csak ezt szándékosan elhallgatja a hivatalos szabadkőművesség és sajtója. A szabadkőművesség a materializmus szellemi éllovassága, tagjai az ember abszolút hatalmáért szállnak síkra. A kőművesek a racionalizmus és a laicizmus talaján állnak, s mindent elkövetnek azért, hogy az egyház és a kereszténység befolyását kiiktassák a közéletből. Az eszközökben pedig nem válogatnak. Csak egy példa erre az olasz nagymester, az 1906-ban irodalmi Nobel-díjat kapott Carducci Sátánhimnusza: „Már reszketnek a mitrák és a koronák: Dicsőség neked, ó, sátán, ó rebellió, ó értelem bosszúálló ereje.”

Gorissen arra is emlékeztet, hogy az önmagát „humanitárius-toleráns” baráti szövetségnek nevezett szabadkőművesség egyik „igazán nagy ördögi tette” 1917 októberében történt, amikor a római Szent Péter téren a Vatikán ablakai alatt kigöngyöltek egy sátánidéző képet, amelyen Szent Mihály arkangyal eltorzított ábrázolását lehetett felismerni, akit Lucifer a földhöz vág: „A sátán uralkodjon a Vatikánban, és a pápa a rabszolgája legyen!” – állt egy transzparensen.

Ennek a sátáni demonstrációnak szemtanúja volt a fiatal lengyel teológushallgató, a később Auschwitzban önként vértanúhalált halt Maximilian Kolbe is, aki a sokkoló esemény hatására Mária tiszteletére megalapította az Immaculata Militia (Szeplőtelen Szolgálat) nevű harci szövetséget, amelyet XV. Benedek pápa 1918-ban megáldott. A kötet szerzője szerint „Istennek nincs oly nagy szüksége összeesküvés-elmélet gyártókra, hanem emberekre, akik szeretetét bizonyítják.”

Burkhardt Gorissen arra is felhívja a figyelmet, hogy a szabadkőművesek a felvilágosodás gyermekeinek nevezik magukat, és szívesen hivatkoznak a francia forradalom vívmányaira. A francia felvilágosodás egyik leghatásosabb gondolkodója, Voltaire azonban már a XVIII. században kiadta a jelszót az egyház kiirtására. A francia forradalom pedig megmutatta, hogy a szabadkőművesek a humanizmus hirdetése ellenére mennyire megvetik az embert. A jakobinus népirtás senkinek nem kegyelmezett, különösen nem a katolikusoknak. Az 1917-es forradalomban ugyanez ismétlődött, a bolsevikok – akik között sok szabadkőműves is volt – válogatás nélkül gyilkolták a keresztényeket. A szabadkőművesség „máig védi döntő antiklerikalizmusát, és az ész hamis vallásáról beszél, amely ma a haladás istenét minden mellékes istenségével, a tudománnyal, a csúcstechnikákkal és a Mammonnal együtt imádja.”

A szerző számára úgy tűnik: mintha a szabadkőművességben megmaradna a hit, „de egy mennyország kegyelemteljes remélése nélkül… A szabadkőművesség fantáziakép marad. Egy agyrém, részben a felvilágosult pesszimizmus legsötétebb játékaival keveredve. Ezért végül csak zátonyra futhat. Egy szellemi magatartásról van szó, amelyben az ember nem tartja magát Isten gyermekének, hanem az állatvilág részének, amely a Nagy Démiurgosz világában egész véletlenül fejlődött ki.”

A szabadkőművesek a mennyországot már itt a földön meg akarják valósítani, ami lehetetlen vállalkozás, s emberek tízmillióinak halálával járt, amint azt a három nagy kísérlet, a francia forradalom, a kommunizmus és a nácizmus bebizonyította. Szabadkőművesként Gorissen fokozatosan ismerte fel, hogy az állítólagos szabadkőműves humanitás mögött egy kvázi vallásos értelemkeresés rejtőzik a vallásokon túl. A szabadkőművesek nemcsak hivatalaikhoz ragaszkodnak, hanem keresik és erősítik szövetségeseiket egy új világrend bevezetése érdekében, egy új „világvallás” fedőnév alatt.

Burkhardt Gorissent abban, hogy szakítson a szabadkőművességgel, s rátaláljon a krisztusi igazságra, több személy és tényező is segítette. Így súlyosan megbetegedett édesanyja csodás gyógyulása, Joseph Ratzingernek még bíborosként, a Hittani Kongregáció vezetőjeként írt, „A hit Istene és a filozófusok Istene” című könyve, amely elementáris erővel hatott rá, Wolfgang és Joseph nevű, mélyen hívő katolikus barátainak türelmes biztatásai, különösen utóbbinak egyik mondata: „Krisztus mindig úton van a világban, hogy megtalálják azok, akik keresik.” Gorissent lelki vívódásai egészségileg is megviselték, de végül a hit által eljutott a teljes gyógyulását eredményező felismerésig: „Szabadkőművesként az ember nem tud kibe kapaszkodni, keresztényként viszont Isten vigyáz rá… Nem vagy egyedül, Istenben vagy. Jézus itt van” (Szent István Társulat, 2011.)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

---

Forrás: http://www.magyarkurir.hu/node/37124

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2011/10/gorissen-burkhardt-szabadkomuves-voltam.html

A Romániai Nemzeti Nagypáholy (MLNR) Rendkívüli Konventje

A Romániai Nemzeti Nagypáholy (Marea Lojă Naţională din România - MLNR) rendkívüli konventet tartott szabadkőműves évszámozás szerint 6011. november 4-én.

A konventen a nagypáholyhoz tartozó 367 páholyból 793 küldött vett részt. (12 páholy nem működik, 37 páholy nem képviseltette magát.)

Fontosabb beszédek:

Radu Bălănescu nagymester örömét fejezte ki, hogy a rendnek sikerült továbblépnie a belső viszályokon, és továbbra is azon munkálkodik a szabadkőművesség, hogy a jó emberekből még jobbakat csináljon, hisz ez a szabadkőművesség célja. Megemlítette, hogy az elkövetkezőkben két nagy esemény tanúja és szervezője lesz a Romániai Nemzeti Nagypáholy. Először is ennek a hónapnak a végén a MLNR küldöttsége részt vesz egy az EU Parlamentje, az EU Tanácsa és a EU Bizottsága által szervezet tanácskozáson amelyen részt vesz Jose Manuel Barosso, Jerzy Buzek és Herman Van Rumpuy.

Eugen Ovidiu Chirovici volt nagymester a második eseményre hívta fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy 2014-ben a Reguláris Nagypáholyok Nemzetközi Tanácsának konferenciáját a MLNR szervezi meg Bukarestben.

Constantin Iancu, az MLNR alapító nagymestere kitért arra, hogy 130 éve alakult meg Romániában az Ősi és Elfogadott Skót Rítus első Legfelsőbb Tanácsa. Utalva a MLNR jövőbeni Etikai Kódexére fájlalta, hogy a rend romániai soraiba beférkőzött a profán attitűd, és egyre jobban háttérbe szorul az igazi szabadkőműves eszme.

Határozatok:

Az MLNR meghirdette a Szabadkőműves Ösztöndíj programját, aminek a keretében havi 250 € ban részesül 15 egyetemi hallgató (3-3 ösztöndíj öt tudomány-területen). (8 ellenszavazattal elfogadva.)

Elfogadták az MLNR díjainak és kitüntetéseink szabályzatát, ugyanis eddig csak a Nagymester akaratán múlott, hogy ki és mikor kaphatja meg. (Ellenszavazat nélkül elfogadva.)

Elfogadták az MLNR Etikai Kódexét. (62 szavazat ellenében.)

Elfogadták az MLNR Alkotmányához fűzött összes (14 db.) módosító javaslatot.

Elfogadták az MLNR jövő évi költségvetését. (16 ellenszavazattal.)

Elfogadták az egységes beavatási díjakat. (177 ellenszavazattal.)

---

Kapcsolódó linkek:

http://web.archive.org/web/20120905193537/http://www.mlnr.ro/comunicate-de-presa

http://www.ziaristionline.ro/2011/11/04/zvacnirile-masoneriei-raport-intern-despre-ilegalitatile-din-mlnr-in-prag-de-convent-national-exclusiv-ziaristi-online/

Híres szabadkőművesek bélyegeken - tévedésekkel

A Bélyegvilág portálon illusztrált cikk jelent meg híres szabadkőművesekről. Sajnos az összeállításba hibák csúsztak. Nézzük meg először a bélyegeket:

---

Híres szabadkőművesek a Bélyegvilágban

Kategória: Bélyegeken innen és túl

Neil Armstrong űrhajós - Apolló 11

Louis Armstrong jazz zenész

Salvador Allende chilei miniszterelnök

Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja

Honoré de Balzac, író

Ludwig von Beethoven, zeneszerző

Hector Berlioz zaeneszerző

Ingmar Bergman, filmrendező

Simon Bolivar, Dél-amerikai szabadságharcos, Bolívia névadója

Winston Churchill, brit miniszterelnök

Charles Darwin, természettudós

Walt Disney, filmrendező, médiavállalkozó

Alexandre Dumas, író

Thomas Alva Edison, feltaláló, gyáros

Albert Einstein, fizikus

Henry Ford, autógyáros

Benjamin Franklin, amerikai államférfi, tudós

Alexander Fleming, a penicilin feltalálója

Harry Houdini, illuzionista

Oliver Hardy, amerikai komikus

Rudyard Kipling, a Dzsungel könyve és más világsikerek írója

Abraham Lincoln, az USA XVI. elnöke

Charles Lindbergh, aki először átrepülte az Atlanti-óceánt

Mark Twain, amerikai író

Horatio Nelson admirális, a Trafalgar-i győző

Niccoló Paganini, hegedűvirtuóz

Louis Pasteur, francia kémikus, bakteriológus

Alekszandr Puskin, orosz költő,író

Ronald Reagan, az USA 32. elnöke

---

Ebben a képes listában számos hiba van, az itt felsoroltak közül sokan nem szabadkőművesek:

Neil Armstrong nem szabadkőműves, feltehetőleg Edwin "Buzz" Aldrinnal tévesztették össze, aki valóban szabadkőműves és akiről emléklapok jelentek meg (bélyeggel) azzal a szöveggel, hogy ő volt az első szabadkőműves a Holdon. Egyébként több kevésbé ismert amerikai űrhajós is szabadkőműves volt, de speciel Armstrong nem.

Louis Armstrong sem szabadkőműves. Róla azért terjedhetett el ez a hír, mert tagja volt a jótékonysági Knights of Pythias (Püthia lovagjai) páholynak.

Honoré de Balzac édesapja volt szabadkőműves, ő maga nem. Illetve van még egy Louis Charles Balzac nevű szabadkőműves építész is, akivel összekeverhették.

Berlioz szabadkőművességére is csak az utalhat, hogy egyesek szerint a szabadkőműves Mozart reinkarnációja...

Ingmar Bergman ugyan zseniálisan rendezte meg Mozart szabadkőműves operáját, a Varázsfuvolát, de ettől még nem vált szabadkőművessé.

Darwin sem volt szabadkőműves, valószínűleg nagyapja, Erasmus Darwin szabadkőművességét testálják rá.

Disney ugyan a szabadkőművességhez kapcsolódó  fiú szervezet, a DeMolay International tagja volt, de szabadkőműves nem.

Alexandre Dumasról feltehetőleg Joseph Balsamoval (Cagliostro) foglalkozó regénye alapján terjedhetett el nem létező szabadkőművességének híre, ill. létezik egy amerikai fekete szabadkőműves is hasonló néven (Alexander Dumas).

Edison szabadkőművességét csak az bizonyítja, hogy semmi adat nincs rá - nyilván azért, mert annyira titkos.

Einstein sem volt szabadkőműves, valószínűleg egy Izzy Einstein nevű amerikai szabadkőművessel tévesztik össze.

Habár számos zenész (pl. az itt nem szereplő Mozart, Liszt Sibelius) szabadkőműves volt, Paganini nem.

Pasteur sem volt szabadkőműves, habár Fleming az volt...

Sok amerikai elnök szabadkőműves volt (Washington, a két Roosevelt, Johnson, stb.), de Ronald Reagan nem. Egyes szabadkőműves társaságok megtisztelték különböző díszoklevelekkel, de ezzel együtt sem léphette volna át bármelyik páholy küszöbét.

---

Kapcsolódó linkek:

http://belyegvilag.net/archives/3748

http://www.masonicinfo.com/famousnon.htm

http://www.phoenixmasonry.org/masonicmuseum/americas_astronauts_fdcs.htm

http://www.phoenixmasonry.org/masonicmuseum/images/EdwinBuzzAldrinAstronautFDC2.jpg

http://freemasonry.bcy.ca/biography/armstrong_l/armstrong_l.html

http://www.disclose.tv/forum/freemasonry-and-reincarnation-t21388.html

http://aprofan.blogspot.com/2009/02/szabadkomuves-volt-e-darwin.html

http://www.lodge76.wanadoo.co.uk/famous_scottish_freemasons.htm

http://freemasonry.bcy.ca/textfiles/famous.html

http://www.phoenixmasonry.org/10,000_famous_freemasons/Volume_1_A_to_D.htm

http://www.masonicinfo.com/famousnon.htm

Beszámoló Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség című könyvének bemutatójáról

Nem vettem részt az eseményen, de az alábbi beszámoló pontos képet ad róla:

---

Papcsák nevével reklámozták a szalonzsidózást

• Megjelent: 2011.11.04. 12:10|
• Frissült: 2011.11.04. 12:39

Egy az összeesküvőkről, szabadkőművesekről és az ő nemzetrontó, keresztényellenes harcukról szóló történelmi szakkönyv bemutatójának reklámarca volt Papcsák Ferenc zuglói fideszes polgármester. Illetve csak lett volna. Videó.

Az ugye alaptézis, hogy van a világon egy csoport, akik nélkül bizonyára minden másképp alakulna, akik előre lefektetett tervek alapján szeretnék átvenni felettünk az irányítást, vagy már éppen át is vették, csak nem úgy és nem annyira, ezért még van esély szembeszállni. Hasonló gondolatok hatják át Raffay Ernő történész legújabb Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen című kötetét is, melyben a balkáni háborúkönjelölt fegyverkereskedője, a magyar határrevízió harcos apostola a szabadkőművesség nemzetre rontó és keresztényellenes természetét boncolgatja tárgyilagosan és levéltári forrásokra támaszkodva. És nem is mindegyikük volt zsidó.
Papcsák végül csak nevet adott, arcot nem
Bár Raffay tanár úr előadásai önmagukban is tanulságosak, nyálelválasztásunk igazán akkor indult be, amikor az eseményt reklámozó virtuális szóróanyagon megláttuk Papcsák Ferenc ex-elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, jelenkori zuglói polgármester nevét is. Mert az, hogy egy volt politikai államtitkár történész a szabadkőműves nemzetrontó, kereszténység felszámoló láthatatlan hadosztályokról ír könyvet, még rendben volna (ugye?), de az már mégiscsak megbirizgálja az ember képzeletét, hogy mit is kell kezdenie ezzel egy nem is oly’ régen még viszonylag magas kormányzati pozíciót betöltő kormánypárti politikusnak.
Erre azonban sajnos nem derült fény, Papcsák Ferenc ugyanis az éjszakába nyúló költségvetési vita gyönyöreire cserélte a Raffay tanár úr szabadkőművelési alapvetéseit. Bár tulajdonképpen ez lett volna a cikk apropója is, de hiába futottunk lukra, ha már ott voltunk, beszámolunk. Papcsák Ferenc helyett ugyan érkezett egy alpolgármester könyvméltatni, de mivel ő a könyvet nem igazán ismerte, mi meg őt, így talán menjünk is tovább.
Marxista konjunktúra
Raffay Ernő a könyv bemutatóját tárgyilagosan azzal kezdte, hogy a mai tudományos életben részt vállaló történészeket felosztotta marxista-leninista, liberális és konzervatív szereplőkre. Az elsőket ugye nem kell magyarázni, a liberálisok meg azok a marxista-leninisták, akik 1990 tavaszán arra ébredtek, hogy ők liberálisok, a konzervatívok viszont csak konzervatívok, akik egyébként is olyan kevesen vannak jelen az egyetemi életben, hogy a mérési hibahatárt is alulról lökdösik – Raffay szerint. Hozzátette, az első két csoportból kikerülők karmai között vergődő Magyar Tudományos Akadémiát is elérhetnék „a mostani nagy változások” és talán nem ártana ezzel kapcsolatban írni az elnök úrnak.
A Dunánál
A történész láthatóan számtalan, a témában elérhető és elérhetetlen forrást áttanulmányozott, a könyv elkészítéséhez, a szabadkőműves páholyok jegyzőkönyveitől kezdve azok taglistáin keresztül egészen egyes páholytagok önéletrajzáig, legalábbis többször idézett ezekből. Így derült ki például, hogy az „istentelen Ady Endre, aki egyébként gyönyörű istenes verseket írt” a hírhedten keresztényellenes Martinovics-páholy tagja volt a tízes években. Raffay miután leistentelenezte Ady Endrét, tett még egy kísérletet A Dunánál című József Attila vers zárósorának felidézésére, de ez egy „mikor fogunk már mi összefogni magyarok és nem magyarok” summázásban kifulladt („s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés” – a szerk.). Hozzátette, hogy ez a világon a legnagyobb ostobaság, hiszen a szomszédos országok épp a vérünket akarták ebben az időszakban (tegyük hozzá, hogy az 1936-os keltezésű vers idején azért már egészen más nemzetközi légkör vette körül Magyarországot, mint Trianon idején).
Bár a zsidóság egészét Raffay egyszer sem nevezte meg felelősként a szabadkőműves mozgalmak tevékenységéért, de azért kiemelte, hogy ezeknek a páholyoknak a tízes évek elején már 70 százaléka izraelita volt és egy-két eleresztett galíciánerezés is belefért. A kiegyensúlyozottság kedvéért hozzátette, hogy ezeknek a tagoknak a túlnyomórésze nem hívő izraelita volt, mindössze ehhez a kisebbséghez tartozó ateista. A könyvet lapozgatva mégis szemet szúr, hogy szinte minden második fejezet címében szerepel a zsidóság.
A magyar szabadkőművesség lényege Raffay előadása szerint nem is a történelmi Magyarország feldarabolása volt (még ha ezt végül az ő számlájukra is írta), hanem a hatalomátvétel és egy szabadkőműves parlament létrehozása szabadkőműves kormánnyal és egy szófogadó, ateista néptömeggel. Ennek eléréséhez, át kell venniük az irányítást a döntéshozatal, az oktatás és a kultúra felett is, államosítani kell az iskolákat és eltörölni a hittan oktatást. Nem kérdés, hogy az iskolák és az oktatás feletti befolyás ebben a korszakban különösen fontos volt a mindenkori hatalom számára. Raffay azonban egyes páholyok tevékenysége, vagy „tervei” alapján az egész szabadkőműves mozgalmat azonos platformon kezelte előadásában. Vázolta továbbá, hogy a francia és a német szabadkőművességgel ellentétben, amely támogatta hazája célkitűzéseit, a magyar szabadkőművesség saját nemzetére, illetve saját országára ront rá.
Kevés a kőműves munka
Kiderült ugyanakkor, hogy mindezen világuralmista tervek mellett a szabadkőműveseknek jutott még ideje az Országos Mentőszolgálat elődjének létrehozására, kórházak alapítására és leányanyák megsegítésére szolgáló alapítvány működtetésére is. Ezeket az eredményeket a történész is méltatta, bár rögtön hozzátette, hogy a leányanyák puszta léte is a féktelen liberalizmust igazoló tényanyag.
A szabadkőművesek történelmének és jelenének témája kétségtelenül mostohagyermeke a történelemkutatásnak és ritkán jut el olyan szakaszba, hogy egy tényleg összeszedett, tényanyagra támaszkodó tudományos munka készüljön belőle. Még szomorúbb, ha ez úgy történik meg, hogy mondanivalója semmivel sem több (kevesebb) bármelyik szélsőjobboldali (vagy szélsőbaloldali) összeesküvés-elméleten alapuló féligazságokkal operáló leleplező műnél.

• Szerző: B.Á.
• Forrás: FN24

---

Forrás: http://fn.hir24.hu/itthon/2011/11/04/papcsak-nevevel-reklamoztak-a-szalonzsidozast/

Szabadkőműves titkosírás megfejtése

Megfejtették a szabadkőművesek titkos kódját?

A számítógépes nyelvészet segítségével fejtették meg a titkosírással írt 18. századi Copiale Cipher néven ismert kéziratot, aminek első része egy titkos társaság beavatási szertartását írja le.

nyest.hu | 2011. október 27.

A titkosírással írt kéziratok igen népszerűek voltak a középkortól kezdve, de már korábban is. Ezek közül fejtették még svéd és amerikai kutatók a Copiale Cipher néven ismert 18. századi 105 oldalas kéziratot.
A titkos kódok megfejtése általában bonyolult feladat. Ez esetben nagyban segítette a kutatók munkáját, hogy helyesen tippelték meg a kézirat eredeti nyelvét, ami a német. A kézirat ugyanis a volt NDK egyik akadémiai archívumából került elő, és 75 ezer karaktere a latin betűkön kívül sok ismeretlen szimbólumot is tartalmaz.

A titkosírás megfejtéséhez a kutatók a Google fordítója által is alkalmazott statisztika alapú megközelítést használták. A Copiale Cipher egyik érdekessége az volt, hogy folyamatos szöveg volt, nem voltak szünetek a szavak között. Eredetileg azt feltételezték, hogy a latin betűk kódolják a valódi szöveget, ám később kiderül, hogy éppen fordítva volt. Az ékezet nélküli latin betűk csak a szóelválasztást jeleznek az egyébként bonyolult helyettesítő titkosításban.
A kódtörés végül a modern számítástechnikai fordítói alkalmazásokból ismert módszerek segítségével lett sikeres. A teljes szöveg eredeti német változata és az angol fordítása is ingyenesen elérhető.

Két oldal a 105-ből... (nagyítható)

A titkos társaságok egyik svéd szakértője szerint a szöveg végé felé az emberi jogokról szóló egyik korai politikai értekezést is tartalmazza. Egyesek egyenesen a szabadkőművesek egy beavatási szertartásának leírását vélik felfedezni a szövegben.
A még megfejtésre váró feltételezhetően titkosírással írt szövegek közül a leghíresebb a Voynich-kódex – amiről korábban már mi is írtunk. A 240 oldalas kódex dekódolásával már több évszázada sikertelenül kísérleteznek, egyesek már azt feltételezik, hogy csak egy jól kidolgozott értelem nélküli szövegről van szó. A Copiale Cipher megfejtését vezető Kevin Knight is megvizsgálta a Voynich-kódexet. Azt ugyan még nem sikerült bizonyítania, hogy valóban egy titkosított írás rejti el előlünk a kódex jelentését, de számítógépes nyelvészet szerint a jelek eloszlása nagyon hasonlít az emberi nyelvek szerkezetére jellemző eloszlásokra.

Forrás

The New York Times: How Revolutionary Tools Cracked a 1700s Code

Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/megfejtettek-a-szabadkomuvesek-titkos-kodjat

Amerikai–német–svéd–magyar siker

A Copiale Cipher megfejtése

Nemrég járta be a világot a hír, hogy sikerült megfejteni egy titkosírással írt szabadkőműves iratot, a Copiale Ciphert. A megfejtésben részt vevő három kutató közül egyik magyar: Megyesi Beáta az Uppsalai Egyetem Nyelvészeti és bölcsészeti tanszékének vezetője. Vele beszélgetett a nyest.

nyest.hu | 2011. november 10.

| |  

nyest: Hogyan figyeltek fel a Copiale Cipherre? Mi keltette fel benne az érdeklődésüket?
Megyesi Beáta: A kollégám, Christiane Schaefer kapta a kézirat másolatát Berlinből. Ő filológus, rég kihalt nyelvek emlékeivel, például tokhár nyelvemlékekkel foglalkozik. Évekig próbálkozott a Copiale Cipher megfejtéssel, de nem járt sikerrel. Januárban Uppsalában előadást tartott Kevin Knight. Az ő kutatási területe elsősorban az automatikus fordítás és a kriptológia, azaz a titkosírások megfejtésének tudománya: korábban a Voynich-kézirattal foglalkozott, illetve olyan algoritmusokon dolgozik, melyek mind a titkosírások megfejtésében, mind az automatikus fordításban használatosak. Én számítógépes nyelvész vagyok. Szerettük volna kipróbálni a szamítógépes nyelvészetben használt új eszközöket, és megnézni, hogy ezek segítségével meg lehet-e fejteni a kódot. Februárban elküldtem Kevinnek a kéziratot, és áprilisban meg is volt a kulcs. Ezután a tulajdonos a rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti kötetet, így magát a könyvet is elemeztük.

Megyesi Beáta és Kevin Knight a Copialéval (Forrás: Yolanda Gil)

nyest: Miből állt ez a vizsgálat?
MB: Szerettük volna kideríteni, mely korból származik a szöveg. Mivel a könyvben a feltételezhető tulajdonos neve mellett az 1866-os évszám szerepelt, feltételeztük, hogy a könyv ebből a korból származik. Azonban Per Cullhed, aki az Uppsalai Egyetem könyvtárának, a Carolina Redivivának a szakértője, a borító, a papír és a tinta vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kötet valamikor az 1760 és 1780 között készülhetett. Amikor  a fordítás elkészült, Andreas Önnerfors kultúrtörténész, a Lundi Egyetem munkatársa is megvizsgálta. Ő a szöveg tartalma alapján arra jutott, hogy az 1740-es, 1750-es évekből származhat.
A cikk a hirdetés után folytatódik

Hirdetés

Hirdetés vége

nyest: Tulajdonképpen miről szól a szöveg?
MB: A könyv három részből áll. Az első rész az okulistákról (többek között szemészettel foglalkozó titkos társaság) és szertartásaikról, a második rész az 1700-as évek szabadkőműveseiről és rítusaikról szól. A harmadik rész pedig a skót szabadkőművesekről szól. Ez a szöveg sok újdonságot tartalmaz a történészek számára: kiderül például belőle, hogy a skót szabadkőművesek sokkal radikálisabbak voltak, mint azt korábban gondolták – sokat beszélnek például a természetes jogok védelméről.
Jelen pillanatban egyébként dolgozunk a szöveg publikálásán.

A Copiale Cipher borítója (Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)

nyest: Hogyan sikerült megfejteni a kéziratot?
MB: Az ötlet tulajdonképpen egyszerű, és nem is új, már az arabok is használták a 8.-9. században. Minden nyelvre jellemző, hogy milyen betűkombinációk vannak benne, és hogy ezek milyen gyakoriságúak. A megfejtés során azt kell vizsgálni, hogy a titkosírásos szövegben milyen jelek kombinációja hasonlít az írott szöveg betűkombinációjainak gyakoriságára.
Ehhez persze először azt kellett kitalálni, milyen nyelvű a kódolt szöveg. Kevin Knight lefuttatott egy automatikus ellenőrzést 80 nyelvre. A teszt eredményei alapján kevéssé tűnt valószínűnek, hogy a szöveg német nyelvű, de más nyelvekre sem kaptunk biztatóbb eredményeket. Ugyanakkor a könyv elején szerepelt egy név: Philipp. Ez a szó a német helyesírásnak felelt meg. A könyv is Németországban került elő, ezért azt feltételeztük, hogy a könyv nyelve német.

Vízjel a Copiale Cipher papírján. A jobb felső sarokban kódolatlan a felirat. (Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)

nyest: Mi volt ennek a korai kudarcnak az oka?
MB: Az egyik legnagyobb nehézség az volt, hogy a szöveg 18. századi német nyelven íródott, míg nekünk csak a mai németről voltak gyakorisági mintáink.
Zsákutca volt az is, hogy először azt feltételeztük, hogy az ékezet nélküli latin betűk hordozzák az információt, mivel ezek megoszlása is hasonlított egy természetes nyelv betűinek eloszlására. Aztán Kevinnek eszébe jutott, hogy mi van, ha éppen az ékezetes és más különös jeleknek van igazán jelentőségük. Ezt számítógéppel tesztelte, és az ötlet bevált. Kiderült, hogy az ékezet nélküli latin betűk egyszerűen a szóközöket jelölik.

Megyesi Beáta

nyest: Az Önök által használt módszer mennyire hasznosítható más szövegek megfejtésében? Mik a módszer korlátai?
MB: A Copiale Cipher összesen 90 szimbólumot tartalmaz, 16 oldalra volt szükség ahhoz, hogy ezek kulcsát megtaláljuk. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jártunk volna, ha csak egy oldal állt volna rendelkezésünkre. Természetesen az általunk használt eszközöket más esetekben is használni lehet, de semmi nem garantálja, hogy sikerül is megfejteni az adott szöveget.
nyest: Tervezik, hogy más rejtjelezett szövegek megfejtésével is próbálkoznak?
MB: Kevin dolgozott a Voynich-kéziraton és más szövegeken is, de Christiane-nek és nekem pillanatnyilag más irányú elfoglaltságaink vannak. Ennek ellenére remélem, hogy tovább tudjuk folytatni az együttműködést, és sikerül megfejtenünk más kódolt szövegeket is.
nyest: Jelenleg milyen más projekteken dolgozik?
MB: Én pillanatnyilag párhuzamos mondattani korpuszokon dolgozom. Ezekben ugyanazok a szövegek különböző nyelveken szerepelnek, és mondattanilag elemezve vannak, így könnyen összevethető, hogy melyik nyelv milyen szerkezeteinek milyen szerkezetek felelnek meg a másik nyelvben. Behatóbban foglalkoztam már a svéddel és a törökkel, most a modern perzsán, a farszin dolgozom. Egy doktoranduszommal régi, 1400 és 1800 között keletkezett svéd szövegek automatikus elemzésével is foglalkozunk. Emellett vezetem a Nyelvészeti és bölcsészeti tanszéket, mely szintén rengeteg elfoglaltsággal jár.
nyest: Mondana pár szót a tanszékükről?
MB: A tanszéken több mint 20 nyelvet oktatunk, köztük főként nyugat-ázsiaiakat: arabot, modern és klasszikus hébert, iráni nyelveket, mint a perzsa, a kurd vagy a beludzs, törököt és üzbéget, szanszkritot és hindit, de európai kasszikus nyelveket, így ógörögöt és latint is. A nyelvek mellett általános és számítógépes nyelvészetet is oktatunk. Személy szerint évi 2-3 korpusznyelvészeti kurzust tartok, és van két doktoranduszhallgatóm is.
nyest: Hogy került Uppsalába?
MB: Budapesten nőttem fel, 19 évesen mentem ki Svédországba. A Stockholmi Egyetemen 2000-ben diplomáztam nyelvészet és számítógépes nyelvészet szakon, doktori fokozatot 2002-ben szereztem a Királyi Műszaki Egyetemen. Jelenleg is Stockholmban élek, de Uppsalában dolgozom.
nyest: Munkájához további sok sikert kívánunk!

További olvasnivalók

The Copiale Cipher (a projekt honlapja)
The Copiale Cipher (A Számítógépes Nyelvészeti Társaság – ACL – konferenciáján elhangzott előadás szövege, illusztrációkkal)
A Copiale Cipher szövege németül és angolul

Forr http://www.nyest.hu/hirek/a-copiale-cipher-megfejtese

Zsidó származású szabadkőművesek listája a Wikipédián

Érdekes dolgot vettem észre a Wikipédián, miközben a Nyolcak avantgard festőcsoport szabadkőműves tagjairól, Kernstok Károlyról és Orbán Dezsőről kerestem információkat a szabadkőműves wikim bővítése során.

Az Orbán Dezső szócikk alján a következő kategorizálás látható:

Kategóriák: Magyar festők | Zsidó származású magyarok | Emigráns magyarok | Győriek | Zsidó származású képzőművészek | Zsidó származású szabadkőművesek

Megnézem a címsort - de nem, nem a Metapédián vagyok.

Megdörgölöm a szememet, de a helyzet nem változik. Megnézem a Wikipédia kategórialistáját, s azt tapasztalom, hogy mintegy 60 "Zsidó származású"val kezdődő kategória van.

Ok, nyilván a származás manapság nagyon fontos. Ellenőrzésképpen megnézem Petőfi Sándort, mert akkor ugye a szócikk alatt ott kellene lenni a "Szlovák származású magyarok", a "Szlovák számazású költők", "Szlovák származású forradalmárok" kategóriának. De nincs ott.

Nyilván régen készült a Petőfi szócikk, s ugyan oda még nem tették be ezeket a kategóriákat, de majd az összes kategória listájában megtalálom ezeket. Ott sincs ilyesmi.

Hát akkor most mi van itt???

---

A Wikipédia lépett, ha most nézünk rá a linkre, a következőket találjuk:

Az oldal korábban törölve lett. A lap törlési és átnevezési naplója alább olvasható.

• 2013. november 25., 00:05 Joeyline (vitalap | szerkesztései) törölte a következő lapot: Kategória:Zsidó származású szabadkőművesek (a lefolytatott törlési megbeszélés eredményeképpen)

---

Kapcsolódó linkek:

http://szk.referata.com/wiki/

http://szk.referata.com/wiki/Kernstok_K%C3%A1roly

http://szk.referata.com/wiki/Orb%C3%A1n_Dezs%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Dezs%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Zsid%C3%B3_sz%C3%A1rmaz%C3%A1s%C3%BA_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek

Újabb felsőoktatási kurzus a szabadkőművességgel kapcsolatosan

Nem túl régen bemutattam azokat a hazai felsőoktatási kurzusokat, amelyeket teljes egészükben a szabadkőművességnek szenteltek. Most szeptemberben egy újabbat találtam. amelyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán lehet szabadon választható tárgyként felvenni:

---

SZABADKŐMŰVESSÉG
és
EGYHÁZI BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabadkőművesség egy nagyon széles téma, amely körül számtalan vélemény és olvasat alakult ki a különféle legendákon és misztifikációkon keresztül.
Ezen kurzus célja bemutatni:
Az Egyház dokumentumait és előírásait a szabadkőművességgel szemben. Ezen tények alapján nyilvánvalóvá tenni az Egyház által elfogadott törvényhozás mértékét, az 1917-es Kódexben. Tanulmányozni a II. Vatikáni Zsinat után rögzített irányvonalat, melynek következtében az ekkléziológia fokozatosan fejlődött. Ezen fejlődés meghatározta az Egyház Tanítóhivatalának álláspontját a szabadkőművességgel kapcsolatban.
Ezenkívül, bemutatni, amint az új normatíva összhangban van az Egyház életének és tevékenységének jelen történelmi eseményével.
Bevezetés.
I. Ki a keresztény – katolikus keresztény?
1. Előzetes megjegyzések a Codex Iuris Canonici VI. és VII. könyvéhez.
II. A szabadkőművesség természete és célja az egyházi dokumentumokban 1738 –tol 1917-ig.
1. Szabadkőművesség, történelem és tartalom. Egy térkép …
2. Az Egyház és a szabadkőművesség: történeti-jogi áttekintése a Tanítóhivatal megnyilatkozásainak az 1917-es Codex Juris Canonici kihirdetése előtt.
2.1. Pápai Tanítóhivatal megnyilatkozásainak tartalma XII: Kelemen pápától XIII. Leó pápáig.
2.2. Szabadkőműves tanok összeegyeztethetetlensége a katolikus hittel.
2.3. Szabadkőműves titok és eskü.
2.4. Az Egyház elleni mesterkedés.
2.5. Kettős tagság.
III. Kánoni norma felülvizsgálata a szabadkőművesség vonatkozásában.
1. II. Vatikáni Zsinat.
2. Párbeszéd a katolikus Egyház és a szabadkőművesség között (1968-1983).
2.1. Német Püspöki Konferencia nyilatkozata a katolikusok tagságát illetően a szabadkőművességben (Würzburg, 1980. április 28).
2.2. Összeférhetetlenség okai.
IV. 1983-as Codex kánonjogi előírásai azon társulásokkal szemben, melyek az Egyház ellen mesterkednek.
1. 1981. október 20-29. között tartott Pápai Komisszió Plenáris Kongregációjának ülésén a Kodex felülvizsgálata.
2. Nyilatkozat a szabadkőművességről Quaesitum est (1983. november 26).
3. „Qui nomen dat” az Egyház ellen mesterkedő társulások (CIC 1374).
4. Katolikus Hit és a szabadkőművesség közötti összeegyeztethetetlenség.

Dr. Hardi Mózes
Óramegbeszélés: szeptember 15. csütörtök 13:00.

---

Forrás: http://www.sapientia.hu/hu/system/files/Szabadkomuvesseg_es_Egyhazi_bunteto_rendelkezesek.pdf

Kapcsolódó linkek:

http://www.sapientia.hu/hir/hirdetesek/szabadon-valaszthato-tanegysegek-frissitett

http://aprofan.blogspot.com/2011/04/szabadkomuvesseggel-kapcsolatos.html

Szabadkőműves múzeum Rosenauban, Alsó-Ausztriában

Egresi János informatív, "Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás" című weblapján találtam a következő, a Schloss Rosenau szabadkőműves múzeumról szóló írást:

---

Szabadkömûves (Freimaurermuseum) Múzeum
Kategória	Múzeum
Cím	Rosenau
GPS koordináta	Lat.:48.601062 ; Lng.:15.063518
Régió	Közép-Ausztria
Megye	Niederösterreich
Internet	http://www.schlosshotel.rosenau.at/d/default.asp?id=84714&tt=ROSENAU_R15
e-mail	schloss.rosenau@wvnet.at
Telefon	+ 43 (0) 2822/58221-1
Megjegyzés
Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2011-09-05 - Látogatás dátuma: - Utolsó módosítás: 2011-09-05
Kép album megtekintése

1975-ben megnyitják az osztrák szabadkõmûves múzeumot.
A kastély, amely közel 40 éve Alsó-Ausztria tartomány tulajdonában van, jelentõsen hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez a régióban. 1999-tõl Mrs. Margit Zulehner sikeres bérlõje a kastélyszállónak, arra törekszik, hogy megõrizze a rábízott hagyatékot a jövõnek.

Schloss Rosenau nem csak múzeum, hanem tele van élénk élettel.
A Kastélyszálló a történelmi környezet és a festõi táj is ideális helyszínt kínál a pihentetõ nyaralásra, sikeres szemináriumokhoz, elegáns partikhoz, esküvõkhöz és ünnepségekhez. Modern melegség és vendégszeretet várja a Vendégeket.

Szálláshelyet keresgéltünk Alsó-Ausztriában, közel a Cseh Köztársaság határához, azzal a céllal, hogy kiindulóhely legyen egy tervezett cseh kastélyok megismerési útazáshoz. Így akadtunk rá erre a kastélyhotelre, szép kastély épület, benne étterem és egy múzeum is van. Nagyjából körbenéztük, majd részletesen megismerjük, ha legközelebb arra járunk. A színvonalhoz képest nem is túl dráda, de sajnos a min pénztárcánkhoz drága, így keresgéltünk tovább és találtunk is egy panziót a közelben.

Részletes megismerésére is sort kerítünk, ha a közelben talált szálláshelyre utazunk, ekkor tudok belsõ képekekel is bemutatni.

Kastély története:
A kastély Rosenau (hivatalosan "Rosenau Castle") a településen lévõ ingatlanon áll, egy impozáns épület. A kastély 1593-ban épült , báró Wolf Dietrich a Greiss megbízásából. Körülbelül ugyanebben az idõben (1600 körül) alakult ki a kastély alapja, a gazdasági épületek, az istállók, pajták és a tulajdonos családjának otthona, a nagy magtár, továbbá, a kastély pincéje, egy sörfõzde, amely ma már nem létezik. Egy kicsit késõbb, 1700 körül, a "Bandlhaus" stílusú átalakításon ment keresztül (holland mûvészeti hatások).
A 18. század elsõ felében (1736-1747) új tulajdonosa Christopher Leopold Graf Schallenberg. Õ bõvíteni a gazdaságot és a kastélynak barokk jelleget ad. Õ alapította az egyházat, építette a paplakot, az iskolát, a harangtornyot és egy ellátási házat (kórház) az idõs, fogyatékkal élõ mezõgazdasági dolgozók részére.
Az épületek formája egy jól megtervezett és kellemes egységet hozott létre. Különösen feltûnõ ez az egy történet felépítése, az egységes sárga vakolat a pillérek, hasonló alakú kémények a kelet-nyugati tengelyen, egy fedél alatt, és a homlokzatok azonos bontású kialakítása.
A birtok felszámolása után1964-ben Alsó-Ausztriai Tartomány tulajdonába kerül. Az új tulajdonos megint eredeti hûségben újjáépítette, hogy a régi dicsõségében ragyogva szolgálja új életét.

A mai napig, a kastély tulajdonosa az állam. 1974-ben megnyitását követõen a felújított kastélyban szálloda és étterem kerül üzemeltetésre. 1975-ben megnyitják az osztrák szabadkõmûves múzeumot.

Külsõ hivatkozások:

• Saját képek (a képekre kattintva nagy méretben is megtekinthetõk)
• Szabadkömûves Múzeum saját WEB lapja
• Kastélyhotel bemutatása

---

Forrás: http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2177&kId=2177

Újabb weblap a szabadkőművességről

Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről

Kíváncsian kezdtem tanulmányozni "A szabadkőművesség levétára,  Hírek, gondolatok, információk a szabadkőművességgel kapcsolatban" címmel nemrégiben megjelent weblapot. A Wix flash oldal generátorral készített weblap egyelőre (vagy mértéktartással?) csak a jobbról beúszás grafikus effektet alkalmazza, de már így is teljesíti azt az ígéretet, hogy "szinte 0 tudással" lehet látványos flash oldalakat létrehozni.

Kíváncsiságom hamarosan bosszankodássá változott, mert még a weblap kezdeti állapotát figyelembe véve sem lehet elnézni bizonyos hibákat és módszereket. Egyrészt számos elütés található az oldalakon - de ez legalább azt bizonyítja, hogy nem minden szöveg a Másolás/Beillesztés módszerével készült -, másrészt néhány helyen a hosszú ő és ű betűk eltűntek - nyilván a Wix alapértelmezésétől eltérő karakter kódolású szövegek bemásolásakor. Több helyen hibás név szerepel - itt viszont a Copy/Paste jól jött volna.

A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a lapon forrás megjelölés nélkül szerepelnek máshonnan átvett anyagok. Természetesen először a saját weblapjaimról átvett információk tűntek fel, pontosabban a hivatkozások hiánya. De ugyanerre a sorsra jutottak egyes szabadkőműves páholyok honlapjain közölt cikkek, illetve folyóiratok online tanulmányai, stb. A szerzőnek, M. Z.-nek mielőbb változtatni kellene ezen.

További általános probléma, hogy a weblap szerzője azt a látszatot próbálja kelteni, mintha szabadkőműves lenne - amiben erősen kételkedem az alábbiakban bemutatandó tartalmi hibák alapján. Ráadásul keverten adja közre az angol ill. francia orientációjú páholyokról származó anyagokat, ami szintén elképzelhetetlen.

A következőkben pontról pontra felsorolom a formai és tartalmi hibákat, hiányosságokat.

Kezdjük a Főoldallal:

- A főcímben "levétára" helyett "levéltára" kellene legyen. A főcím alatti mondatok - amelyek egyébként a sötétkamra falán szoktak szerepelni - hibás helyesírásúak; a "kíváncsiság" hosszú í-vel írandó és vagy négy vessző hiányzik.
- A Programok rész egy az egyben az én "Programok a szabadkőművességgel kapcsolatosan" lapomból származnak; s itt nem egyszerűen a forrás nincs feltüntetve, hanem a programokban eredetileg szereplő hivatkozásaim ki vannak törölve!
- A Linkek részben a "Külső hivatkozások:" kitétel arra utal, mintha a lapot szabadkőműves készítette volna.
- A "Magyar Symbolikus Nagypáholy" helyesen "Magyarországi Symbolikus Nagypáholy".
- A "Magyaroszági Nagyoriens Nagypáholy" helyesen "Magyaroszági Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület".
- A linklisták utolsó linkjei rendre átcsúsznak a következő linkre; így a Nagyoriens linkjeként a St. Stephen páholy linkje, az én Profán Gondolatok a Szabadkőművességről lapom linkjeként az Oriens Expressz linkje jön be. (Megjegyzem, hogy én a kisbetűvel írom a gondolatokat és a szabadkőművességet is...)

Dokumentumok oldal:

Mi a szabadkőművesség? aloldal:

- A több oldalról (Symbolikus Nagypáholy, Nyugati Kapu páholy stb.) összemixelt lapon egyes blokkokban hiányoznak a hosszú ő és ű betűk. Források nincsenek feltüntetve.

A szabadkőművesség aloldal:

- Mindhárom cikk töltelékszöveget tartalmaz.

A szabadkőműves 12 pont:

- A Budapesti France páholy honlapjáról származó szövegből a másolás során eltűntek a a hosszú ő és ű betűk. Forrás nincs feltüntetve.

Az Andersoni alkotmány aloldal:

- A Tolerancia és Testvériség vegyes páholy honlapjáról származik, Ditrói Ákosnak  a francia változatot is figyelembe vevő fordításában. Forrás nincs feltüntetve.

A Páholyok aloldal:

- Megismétlődnek a Főoldalon már hibásan szerepelt nagypáholy nevek. Mindkét nagypáholy páholyai regulárisnak vannak nevezve, pedig ezt a kifejezést a Nagyoriens nem használja; a Symbolikus Nagypáholy pedig nem tekinti regulárisnak csak a saját páholyait. Az oldalon csak töltelékszövegek vannak. "Ferecz" szerel a Deék páholy nevében. A Liszt páholy sajnálatosan "Francz"-nak van aposztrofálva... Mindkét nagypáholy páholylistája hiányos; a vegyes és a női páholy nincs feltüntetve.

Irartok (gondolom Iratok akart lenni) aloldal:


- Kupán Árpád cikkének a forrása nincs feltüntetve; formázása hiányos, nem különböztethetők meg az egyes tipográfiailag elkülönített szakaszok.
- A Szabadkőmáves (sic!) Ady anyagok forrásai nincsenek feltüntetve, egyik az Oriens Expresszről van átmásolva, egy másik Kupán Árpád cikk, a harmadik pedig az általam készített összeállítás a Profán lapokról.
- A Kelet 1905-ös számairól szóló, a Nyugati Kapu páholyban elhangzott rajzolat forrása nincs feltüntetve.

A Megjegyzések és Képek oldal még üres; az Impresszum oldal üzenetküldőként működik.

---

Kapcsolódó linkek:

http://www.wix.com/mozaag/mason

http://www.wix.com/

http://szkp1.blogspot.com/

Újra a dégi Festetics kastélyról:

---

A "szabadkőműves palota": Dég, Festetics-kastély

2011.07.15. 20:00

A "ház és a kert"...

Az előző posztban megismerkedtünk a háromszáz hektáros dégi kastélyparkkal. Most következzen a kastélyépület, ami a szakirodalomban "szabadkőműves helyként" szerepel.

A kastély és a parkot az ország "leggazdagabb köznemese", a gabonaszállításból meggazdagodott Festetics Antal építtette 1810 és 1815 között. A megbízó az akkoriban illegális szabadkőműves mozgalom tagja volt. Erre alapozva a kései leszármazott, Festetics Sándor a húszas években "teleaggatta" a falat a titokzatos mozgalmat idéző motívumokkal. A háború után a kastély sorsa tipikus fordulatot vett: árvaházként működött egészen 1996-ig.

A fiatal Pollack a lehető legjobb helyen tudott felkészülni hivatására: bátyja, Leopoldo Milánóban volt "sztárépítész". Ő tervezte többek között a Villa Realét, vagyis a királyi nyári palotát. Kép forrása.

A kerti homlokzat jól tükrözi az új szellemiséget: a reprezentatív terek a földszintre kerültek, az emeleten a vendég-és gyerekszobák kaptak helyet. Ráadásul itt nem lépcsősor, hanem széles rámpa vezet a kertbe. Ennek a jó kertkapcsolatnak minden bizonnyal az az oka, hogy az építtető és felesége, báró Splényi Amália is műkedvelő botanikusok és kertészek voltak, és igényelték, hogy a lehető legközelebb lehessenek a természethez.

A húszas években felhelyezett szabadkőműves szimbólumok egyike: a Nap.

A kastély bejárati portikusza a kocsifelhajtóval.

Pollack mindenre gondolt: a "kőkockák" arra valók, hogy a lovakra, illetve a kocsikra kényelmesen fel lehessen szállni.

Az főbejárat "verandája" az előcsarnokba vezet. A díszítések jórésze a húszas évekből származik.

A visszaállított földszinti teremsor részlete. Az árvaházi használat idején a tereket leválasztották, megszüntették az enfilade-ot, vagyis az egymásba nyíló teremsort. Ezt 2007-ben állították vissza, ekkor alakították ki a képen is látható kiállítást.

A szobák fehérsége csalóka: a kastély szinte mindegyik termében találtak falfestést. Csak restaurálni kellene...

Szinte a napokban tárták fel az egyik szobából a grófné fürdőszobájába vezető "titkosajtót" (a szoba természetesen azelőtt is ismert volt). Eredetileg itt volt a szabadkőműves irattár, ezt alakították át Sándor gróf idején-nemes egyszerűséggel-fürdőszobává! A  szoba mennyezetét a pesti Kálvin téri templom boltozatmotívumairól mintázták.

Az egykori grófi szalon.

A szobából a teniszpályára lehet kilátni.

A szobát (birodalmi) sasok egész hadserege díszíti. 

A teremsor másik végén található a "szabadkőműves" terem. Ez a megnevezés az ötvenes években terjedt el: furcsának találták, hogy az épület legnagyobb helyisége nem a középtengelyben, hanem oldalt helyezkedik el, erre pedig ráerősítettek a (húszas években elhelyezett) szabadkőműves motívumok. Később persze mindenre meglett a magyarázat: egy ilyen elrendezésű épület található Palladio könyveiben, és a szabadkőműves termeknek alapfeltétele a négy derékszögű sarok. A dégi terem pedig ovális... (viszont a sztorit jobban el lehet adni :).

Akárhogy is, a terem egyedülálló Magyarországon-ez épp olyan különlegessé teszi, mint kitalált múltja.

...ráadásul a kilátás sem utolsó

Az emeletről pedig még jobban feltárul a park. A jobb oldali-2007-ben kitisztított nyiladékon épp rá lehet látni a dégi katolikus templomra (és a mögé emelt hidroglóbuszra).

---

Forrás: http://taj-kert.blog.hu/2011/07/15/a_szabadkomuves_palota_deg_festetics_kastely