Megfejtették a szabadkőművesek titkos kódját?
A számítógépes nyelvészet segítségével fejtették meg a titkosírással írt 18. századi Copiale Cipher néven ismert kéziratot, aminek első része egy titkos társaság beavatási szertartását írja le.
nyest.hu | 2011. október 27.
A titkosírással írt kéziratok igen népszerűek voltak a középkortól kezdve, de már korábban is. Ezek közül fejtették még svéd és amerikai kutatók a Copiale Cipher néven ismert 18. századi 105 oldalas kéziratot.
A titkos kódok megfejtése általában bonyolult feladat. Ez esetben nagyban segítette a kutatók munkáját, hogy helyesen tippelték meg a kézirat eredeti nyelvét, ami a német. A kézirat ugyanis a volt NDK egyik akadémiai archívumából került elő, és 75 ezer karaktere a latin betűkön kívül sok ismeretlen szimbólumot is tartalmaz.
A titkosírás megfejtéséhez a kutatók a Google fordítója által is alkalmazott statisztika alapú megközelítést használták. A Copiale Cipher egyik érdekessége az volt, hogy folyamatos szöveg volt, nem voltak szünetek a szavak között. Eredetileg azt feltételezték, hogy a latin betűk kódolják a valódi szöveget, ám később kiderül, hogy éppen fordítva volt. Az ékezet nélküli latin betűk csak a szóelválasztást jeleznek az egyébként bonyolult helyettesítő titkosításban.
A kódtörés végül a modern számítástechnikai fordítói alkalmazásokból ismert módszerek segítségével lett sikeres. A teljes szöveg eredeti német változata és az angol fordítása is ingyenesen elérhető.
Két oldal a 105-ből... (nagyítható)
A még megfejtésre váró feltételezhetően titkosírással írt szövegek közül a leghíresebb a Voynich-kódex – amiről korábban már mi is írtunk. A 240 oldalas kódex dekódolásával már több évszázada sikertelenül kísérleteznek, egyesek már azt feltételezik, hogy csak egy jól kidolgozott értelem nélküli szövegről van szó. A Copiale Cipher megfejtését vezető Kevin Knight is megvizsgálta a Voynich-kódexet. Azt ugyan még nem sikerült bizonyítania, hogy valóban egy titkosított írás rejti el előlünk a kódex jelentését, de számítógépes nyelvészet szerint a jelek eloszlása nagyon hasonlít az emberi nyelvek szerkezetére jellemző eloszlásokra.
Forrás
The New York Times: How Revolutionary Tools Cracked a 1700s Code
Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/megfejtettek-a-szabadkomuvesek-titkos-kodjat
Amerikai–német–svéd–magyar siker
A Copiale Cipher megfejtése
Nemrég járta be a világot a hír, hogy sikerült megfejteni egy titkosírással írt szabadkőműves iratot, a Copiale Ciphert. A megfejtésben részt vevő három kutató közül egyik magyar: Megyesi Beáta az Uppsalai Egyetem Nyelvészeti és bölcsészeti tanszékének vezetője. Vele beszélgetett a nyest.
nyest.hu | 2011. november 10.
nyest: Hogyan figyeltek fel a Copiale Cipherre? Mi keltette fel benne az érdeklődésüket?Megyesi Beáta: A kollégám, Christiane Schaefer kapta a kézirat másolatát Berlinből. Ő filológus, rég kihalt nyelvek emlékeivel, például tokhár nyelvemlékekkel foglalkozik. Évekig próbálkozott a Copiale Cipher megfejtéssel, de nem járt sikerrel. Januárban Uppsalában előadást tartott Kevin Knight. Az ő kutatási területe elsősorban az automatikus fordítás és a kriptológia, azaz a titkosírások megfejtésének tudománya: korábban a Voynich-kézirattal foglalkozott, illetve olyan algoritmusokon dolgozik, melyek mind a titkosírások megfejtésében, mind az automatikus fordításban használatosak. Én számítógépes nyelvész vagyok. Szerettük volna kipróbálni a szamítógépes nyelvészetben használt új eszközöket, és megnézni, hogy ezek segítségével meg lehet-e fejteni a kódot. Februárban elküldtem Kevinnek a kéziratot, és áprilisban meg is volt a kulcs. Ezután a tulajdonos a rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti kötetet, így magát a könyvet is elemeztük.
Megyesi Beáta és Kevin Knight a Copialéval (Forrás: Yolanda Gil)
MB: Szerettük volna kideríteni, mely korból származik a szöveg. Mivel a könyvben a feltételezhető tulajdonos neve mellett az 1866-os évszám szerepelt, feltételeztük, hogy a könyv ebből a korból származik. Azonban Per Cullhed, aki az Uppsalai Egyetem könyvtárának, a Carolina Redivivának a szakértője, a borító, a papír és a tinta vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kötet valamikor az 1760 és 1780 között készülhetett. Amikor a fordítás elkészült, Andreas Önnerfors kultúrtörténész, a Lundi Egyetem munkatársa is megvizsgálta. Ő a szöveg tartalma alapján arra jutott, hogy az 1740-es, 1750-es évekből származhat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
nyest: Tulajdonképpen miről szól a szöveg?
MB: A könyv három részből áll. Az első rész az okulistákról (többek között szemészettel foglalkozó titkos társaság) és szertartásaikról, a második rész az 1700-as évek szabadkőműveseiről és rítusaikról szól. A harmadik rész pedig a skót szabadkőművesekről szól. Ez a szöveg sok újdonságot tartalmaz a történészek számára: kiderül például belőle, hogy a skót szabadkőművesek sokkal radikálisabbak voltak, mint azt korábban gondolták – sokat beszélnek például a természetes jogok védelméről.
Jelen pillanatban egyébként dolgozunk a szöveg publikálásán.
A Copiale Cipher borítója (Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)
MB: Az ötlet tulajdonképpen egyszerű, és nem is új, már az arabok is használták a 8.-9. században. Minden nyelvre jellemző, hogy milyen betűkombinációk vannak benne, és hogy ezek milyen gyakoriságúak. A megfejtés során azt kell vizsgálni, hogy a titkosírásos szövegben milyen jelek kombinációja hasonlít az írott szöveg betűkombinációjainak gyakoriságára.
Ehhez persze először azt kellett kitalálni, milyen nyelvű a kódolt szöveg. Kevin Knight lefuttatott egy automatikus ellenőrzést 80 nyelvre. A teszt eredményei alapján kevéssé tűnt valószínűnek, hogy a szöveg német nyelvű, de más nyelvekre sem kaptunk biztatóbb eredményeket. Ugyanakkor a könyv elején szerepelt egy név: Philipp. Ez a szó a német helyesírásnak felelt meg. A könyv is Németországban került elő, ezért azt feltételeztük, hogy a könyv nyelve német.
Vízjel a Copiale Cipher papírján. A jobb felső sarokban kódolatlan a felirat. (Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)
MB: Az egyik legnagyobb nehézség az volt, hogy a szöveg 18. századi német nyelven íródott, míg nekünk csak a mai németről voltak gyakorisági mintáink.
Zsákutca volt az is, hogy először azt feltételeztük, hogy az ékezet nélküli latin betűk hordozzák az információt, mivel ezek megoszlása is hasonlított egy természetes nyelv betűinek eloszlására. Aztán Kevinnek eszébe jutott, hogy mi van, ha éppen az ékezetes és más különös jeleknek van igazán jelentőségük. Ezt számítógéppel tesztelte, és az ötlet bevált. Kiderült, hogy az ékezet nélküli latin betűk egyszerűen a szóközöket jelölik.
Megyesi Beáta
MB: A Copiale Cipher összesen 90 szimbólumot tartalmaz, 16 oldalra volt szükség ahhoz, hogy ezek kulcsát megtaláljuk. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jártunk volna, ha csak egy oldal állt volna rendelkezésünkre. Természetesen az általunk használt eszközöket más esetekben is használni lehet, de semmi nem garantálja, hogy sikerül is megfejteni az adott szöveget.
nyest: Tervezik, hogy más rejtjelezett szövegek megfejtésével is próbálkoznak?
MB: Kevin dolgozott a Voynich-kéziraton és más szövegeken is, de Christiane-nek és nekem pillanatnyilag más irányú elfoglaltságaink vannak. Ennek ellenére remélem, hogy tovább tudjuk folytatni az együttműködést, és sikerül megfejtenünk más kódolt szövegeket is.
nyest: Jelenleg milyen más projekteken dolgozik?
MB: Én pillanatnyilag párhuzamos mondattani korpuszokon dolgozom. Ezekben ugyanazok a szövegek különböző nyelveken szerepelnek, és mondattanilag elemezve vannak, így könnyen összevethető, hogy melyik nyelv milyen szerkezeteinek milyen szerkezetek felelnek meg a másik nyelvben. Behatóbban foglalkoztam már a svéddel és a törökkel, most a modern perzsán, a farszin dolgozom. Egy doktoranduszommal régi, 1400 és 1800 között keletkezett svéd szövegek automatikus elemzésével is foglalkozunk. Emellett vezetem a Nyelvészeti és bölcsészeti tanszéket, mely szintén rengeteg elfoglaltsággal jár.
nyest: Mondana pár szót a tanszékükről?
MB: A tanszéken több mint 20 nyelvet oktatunk, köztük főként nyugat-ázsiaiakat: arabot, modern és klasszikus hébert, iráni nyelveket, mint a perzsa, a kurd vagy a beludzs, törököt és üzbéget, szanszkritot és hindit, de európai kasszikus nyelveket, így ógörögöt és latint is. A nyelvek mellett általános és számítógépes nyelvészetet is oktatunk. Személy szerint évi 2-3 korpusznyelvészeti kurzust tartok, és van két doktoranduszhallgatóm is.
nyest: Hogy került Uppsalába?
MB: Budapesten nőttem fel, 19 évesen mentem ki Svédországba. A Stockholmi Egyetemen 2000-ben diplomáztam nyelvészet és számítógépes nyelvészet szakon, doktori fokozatot 2002-ben szereztem a Királyi Műszaki Egyetemen. Jelenleg is Stockholmban élek, de Uppsalában dolgozom.
nyest: Munkájához további sok sikert kívánunk!
További olvasnivalók
The Copiale Cipher (a projekt honlapja)
The Copiale Cipher (A Számítógépes Nyelvészeti Társaság – ACL – konferenciáján elhangzott előadás szövege, illusztrációkkal)
A Copiale Cipher szövege németül és angolul
Forr http://www.nyest.hu/hirek/a-copiale-cipher-megfejtese
A "ház és a kert"...
Pollack mindenre gondolt: a "kőkockák" arra valók, hogy a lovakra, illetve a kocsikra kényelmesen fel lehessen szállni.
A visszaállított földszinti teremsor részlete. Az árvaházi használat idején a tereket leválasztották, megszüntették az enfilade-ot, vagyis az egymásba nyíló teremsort. Ezt 2007-ben állították vissza, ekkor alakították ki a képen is látható kiállítást.
A szobák fehérsége csalóka: a kastély szinte mindegyik termében találtak falfestést. Csak restaurálni kellene...
Szinte a napokban tárták fel az egyik szobából a grófné fürdőszobájába vezető "titkosajtót" (a szoba természetesen azelőtt is ismert volt). Eredetileg itt volt a szabadkőműves irattár, ezt alakították át Sándor gróf idején-nemes egyszerűséggel-fürdőszobává! A szoba mennyezetét a pesti Kálvin téri templom boltozatmotívumairól mintázták.
Az egykori grófi szalon.
A szobából a teniszpályára lehet kilátni.
A szobát (birodalmi) sasok egész hadserege díszíti. 
A teremsor másik végén található a "szabadkőműves" terem. Ez a megnevezés az ötvenes években terjedt el: furcsának találták, hogy az épület legnagyobb helyisége nem a középtengelyben, hanem oldalt helyezkedik el, erre pedig ráerősítettek a (húszas években elhelyezett) szabadkőműves motívumok. Később persze mindenre meglett a magyarázat: egy ilyen elrendezésű épület található Palladio könyveiben, és a szabadkőműves termeknek alapfeltétele a négy derékszögű sarok. A dégi terem pedig ovális... (viszont a sztorit jobban el lehet adni :).
Akárhogy is, a terem egyedülálló Magyarországon-ez épp olyan különlegessé teszi, mint kitalált múltja.
...ráadásul a kilátás sem utolsó
Az emeletről pedig még jobban feltárul a park. A jobb oldali-2007-ben kitisztított nyiladékon épp rá lehet látni a 
Bejegyzések
