L. Nagy Zsuzsa a Páneurópai mozgalomról

L. Nagy Zsuzsa a Páneurópai mozgalomról - kötelező irodalom "Hazánkért" c. weblap olvasóinak.

L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. században

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977.

92-96. old.

"Az eddigiek alapján érthető, hogy a szabadkőművességen belül fogalmazódott meg a Páneurópa gondolat, onnan indult ki a Pán­európa mozgalom, amely a nemzetközi politikában a franciák és Briand külügyminiszter révén vált főleg a nyugat-európai polgárság jelszavává. A Páneurópa programot politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt különböző nemzetiségű személyiségek fogalmazták meg de a kezdeményező az osztrák szabadkőművesség és Richard Nicolaus Coudenhove Kalergi gróf volt. Kalergi gróf, akinek anyja japán, apja. holland-görög eredetű volt, Bécsben született, majd Csehszlovákiában élt, 1939-től francia állampolgár s ekkor már Svájc, majd az Egyesült Államok az otthona. Kalergi, prog­ramja népszerűsítésére személyesen kereste fel az államférfiakat, de a Duna-medencében - az osztrákok mellett - csak Masarykkal és Benessel tárgyalt.
Kalergi, aki a bécsi Humanitas páholy tagja volt, már 1921-től a Páneurópa program érdekében tevékenykedett. S e program jegyében alakult Bécsben a Verband für Kulturelle Zusammen­arbeit (Kulturális Együttműködés Szövetsége). 1926 októberében Bécsben tartotta első kongresszusát a Páneurópa Unió, amelyet 1924-ben hívtak életre. Az unió és vezetősége a Páneurópa mozga­lom nemzeti komitéiből formálódott, elnöke Kalergi, székhelye Bécs lett. Az osztrák nemzeti komité elnöke Seipel kancellár, a németé Paul Loebe, a Reichstag elnöke volt. 1927-ben az unió díszelnökévé választotta Aristide Briand francia külügyminisztert. Az 1930-as, harmadik Páneurópa kongresszus Berlinben már Briand memorandumának, Páneurópa programjának népszerűsítése jegyé­ben ülésezett. A Párieurópa Unió támogatói és hívei között volt kezdettől fogva Eduard Herriot, Destrée, volt belga miniszter, Albert Einstein, Paul Painlevé, Benes, Konrad Adenauer, Joseph Caillaux, Francesco Severio Nitti és az egész szabadkőműves moz­galom. A fentiekben tárgyalt szabadkőműves kongresszusok és összejövetelek programja lényegében véve a Páneurópa gondolatot támogatta. 1932 táján a Páneurópa Unió már a hanyatlás jeleit mutatta. Hitler hatalomra jutása azonban néhány évre életre galva­nizálta mint a fasizmus elleni egyik polgári szervezetet. A Pán­európa rnozgalmat pártfogolta a német és a nemzetközi nagytőke ­egy része is. Zürichben Robert Bosch német nagyiparos elnökletével . pártoló társaságot alapítottak Paneuropa-Förderungsgesellschaft néven, amely biztosította a mozgalom financiális alapjait. A Pán­európa mozgalomnak ugyan szinte minden kontinentális országban volt komitéja, nagyobb szerepet és népszerűséget azonban az első világháborúból vesztesként kikerült országokban nem tudott kivívni magának. A mozgalomban s főleg az elképzelt Páneurópában Anglia helye és szerepe bizonytalan maradt; az unió nem irányult Anglia ellen, de nem is foglalta azt magába.

Louis Loucheur, francia ipari tőkés, Clemenceau, majd Briand gazdasági szakértője fogalmazta meg elsőként a Páneurópa moz­galom gazdasági progranaját. 1925 szeptemberében elkészítette :az európai országok szoros gazdasági együttműködésére vonatkozó tervét, amelyet 1927 májusában a genfi gazdasági konferencián is megismételt, 1925-ben Stern Rubarth megalapította az Euro­päischer Zollvereint (Európai Vámegylet), hogy a kontinens orszá­gainak vámunióba tömörülését szorgalmazza.

A Verband für Kulturelle Zusammenarbeit, amelynek élén Karl Anton Rohan herceg állt, elsősorban a Duna-medence országainak és népeinek összefogását tekintette feladatának. Ez a szervezet egyesült a franciával, így jött létre az Europäischer Kulturbund (Európai Kultúrszövetség). A szövetség 1934-ig, amikor is műkö­dését beszüntette, kilenc kongresszust rendezett. Folyóirata és más kiadványai azonban, amelyek Bécsben németül jelentek meg, két évvel túlélték magát a szövetséget.

A jellegzetes polgári Páneurópa mozgalom nem volt mentes ellentmondásoktól. Szervezői és támogatói a polgári rend válságá­nak demokratikus megoldását remélték tőle, a békés gazdasági, politikai, kulturális együttműködésen alapuló európai egységet kívánták megteremteni. Bár a mozgalom az Egyesült Államok és befolyása ellen is irányult, egyidejűleg élesen szovjetellenes volt. A diplomáciai gyakorlatban a Páneurópa mozgalom a francia biz­tonsági politikát, a háború utáni status quo fenntartását szolgálta, támogatása az olasz, német és egyéb szélsőjobboldali, revansista törekvések elutasítását is magában foglalta.

A Páneurópa mozgalomnak Magyarországon is volt szervezete. Elnöki tisztét Lukács György volt miniszter töltötte be, aki csak névrokona a világhírű marxista filozófusnak. A magyar komité szervezője és lelke Rainprecht Antal Kossuth-párti ellenzéki poli­tikus volt. Magyarországon a mozgalom nemcsak a francia és német közeledés előmozdítását tekintette fontosnak, hanem azt is, hogy a Duna-medence országai is emelkedjenek felül az ellentétes hatalmi érdekeken és nacionalizmusokon, a magyar ellenforradalmi rendszer és a kisantant-szövetség tagjai is építsenek ki konszolidált, a békét szolgáló sokoldalú együttműködést. A magyarországi Pán­európa szervezetet elsősorban a polgári liberális, demokratikus

ellenzék és a szabadkőművesek támogatták, mint Auer Pál, Halasi-Fischer Ödön, Horváth Zoltán, Hegymegi-Kiss Pál, Mar­czali Henrik, Nagy Vince, Pakots József, Rassay Károly, Rupert Rezső, Vámbéry Rusztem. Helyeselte természetesen a Szociál­demokrata Párt, mivel ebben is a béke megszilárdításának egyik eszközét látta. Sikerült továbbá megnyerniük néhány konzervatív ­liberális felfogású szakembert és politikust (például Gratz Gusztá­vot, Hegedüs Lóránd egykori pénzügyminisztert) és szellemi-kultu­rális életünk kiválóságainak szűk kis körét. Kétségtelenül növelte a magyar „páneurópások” tekintélyét, hogy Bartók Béla és Móricz Zsigmond szintén tagjai voltak a komiténak. A magyar szélsőjobb­oldal a Páneurópa mozgalmat és híveit a francia politika és a kis­antant ügynökeinek tartotta, pacifizmusukat pedig nemzetellenes­nek bélyegezte.

A Páneurópa gondolatot a Ligue des Droits de 1'Homme is teljes mértékben támogatta. Brüsszelben tartott 1926-os kongresszusán hangsúlyozta, hogy az emberi jogok nem őrizhetők meg az európai országok gazdasági és politikai közeledése, a béke fenntartása nélkül."


Hol támasztja ez alá a "Hazánkért" c. weblap rasszista és szabadkőműves ellenes fejtegetéseit? Elárulom: sehol.

Attól, hogy valamire hivatkoznak, nem azt jelenti, hogy onnan vettek volna át bármit is. Lásd a fenti idézetet.

Ez a módszer a szádékos megtévesztést szolgálja, becsületes történészek nevét és munkájának címét írva becstelen nézetek alá.

Ennyi és nem több.

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=69617239&t=9027376

Kapcsolódó gondolatok: http://aprofan.blogspot.com/2007/07/coudenhove-kalergi-meghamisitasa.html